– A húspultnál majdnem elájultam! Szerintem az élelmiszerek 20-40 százalékkal feljebb mentek egy év alatt. És májustól jön az igazi drágulás. Nem tudom, mi lesz ebből.
Így kezdi válaszát Józsa Lívia, Pécsen élő, nyugdíjas angol-magyar tanár, amikor a baranyai megyeszékhely egyik hipermarketjében arról kérdezem, hogy ő milyen mértékűnek érzi az elmúlt hónapok inflációját, és milyen stratégiával igyekszik leküzdeni az eddigi és ezutáni drágulást. A 67 éves asszony azt feleli, be kell vesse az olcsóbb recepteket, többször lesz tészta, rizs és főzelék meg paprikás krumpli. Ugyanezt ajánlja az egyik fiának, aki nem rég diplomázott, a menye meg idén fejezi be az egyetemet, eközben már ott van egy 3 éves unoka, úgyhogy meg kell fogniuk a pénzt. A másik fiánál nem lesz gond, ő és a felesége orvos, gyerek meg még nincs. A nyugdíjas pedagógus egy 50 négyzetméteres lakás tulajdonosa, tudna spájzolni, nem teszi.
– Mi a szarnak?! – fakad ki belőle az indulatos kérdés, aminek csúnya szavát visszafojtja. – Nem lehet évekre bespájzolni, inkább meg kell tanulni együtt élni a drágulással.
Ezt erősíti Rohács Zsuzsa is, a köztisztviselőként dolgozó, középkorú asszony sem tervez nagybevásárlást amiatt, hogy májustól – várhatóan – vége lesz a kormány néhány termékre hozott árstop-rendeletének.
– Szerencsére a gyerekeim jól boldogulnak, nekem meg a szüleim Kaposváron sok gyümölcsöt és zöldséget megtermelnek a kertjükben, ezután még többet hozok tőlük.
A CNC esztergályosként dolgozó Vörös Péter és gyeden lévő felesége is csak 10-10 kiló lisztet és cukrot vesz, és féléves fiúknak húsz üveg bébiételt. A férfi kapott a cégétől 220 ezret a Szép-kártyájára, abból költenek, de 20 ezernél többet semmiképp, attól tartanak, hogy a spájzolásra hivatkozó vásárlás okán pazarolnának. Inkább tartalékolnak. Péterék húsz százalékosra becsülik az elmúlt éves inflációt, őket a felvágottak, a sajtok és a zöldségek drágulása sújtotta leginkább. A házaspár az üzemanyag árának májustól esedékes, brutális emelkedés miatt jobban megszervezi a mozgását, amin havi 5-6 liter dízelolajat látnak megfoghatónak. A gyerekük születéséig szinte hetente jártak moziba, a kisfiúk miatt most ez nem megy, így az erre költött pénz megmarad.
Két nap alatt csaknem félszáz vásárlót faggattam a pécsi áruházak előtt, és mindenki mosolygott azon, hogy az elmúlt év inflációja 7-8 százalék lett volna, mint azt a kormány állítja.
Azt pedig, hogy mi várható az árstop visszavonása után, még megsaccolni sem akarták a kérdezettek. Csak egy válaszadóm volt, aki nem titkolta, hogy ő „betárazott”. A 29 esztendős Ernő egy ormánsági faluból ingázik naponta Pécsre, egy építkezésre. Két falubelijével közösen utazik, az autó az övé, a gázolaj árát harmadolják, oly módon, hogy a két útitárs és a főnök fizeti az üzemanyagot, Ernő a húsz éves autó „kopásával” és a vezetéssel száll be. Ernő az egyik multi áruházában vásárolt, amikor megszólítottam, öt kiflit, tíz-tíz deka sajtot és szalámit, két paprikát, egy kefírt, egy ásványvizet, két kicsi csokoládét, egy almát – általában ennyit visz naponta magával a munkába.
– Múlt nyáron ez kijött másfélezerből, most ezerrel több – állította a két gyereket nevelő férfi. – Mi már vettünk az asszonnyal 30 kiló lisztet és cukrot, 25 liter olajat, negyven zacskó tésztát, a mélyhűtőben van ötven kiló hús. Ja, és van négy karton söröm és 200 dízelolajam is.
Az élelmiszer áruházak vásárlói 20-30 százalékosnak érzik az egyéves inflációt, az építkezők dupla ennyinek.
– Két hét alatt 59 ezret buktunk – avat be saját veszteségébe Medek József, kesztyűszabász és nyugdíjas felesége. – Felújítjuk a fürdőszobánkat, 3 és fél négyzetméter, április elején kinéztük a csempét és a járólapot, épp 100 ezer lett volna, de megemelték az árát, és 159-ért vettük meg.
Az egyik építőanyag áruházban az eladók megerősítik, hogy a hazai burkolóanyagok a gázár emelkedése miatt nagyon elszálltak, aminek négyzetmétere 4 ezer volt egy éve, az most 6-7 ezer, ami meg hatezer volt, az 9 ezer lett. A lengyel, olasz és szerb kerámiák is feljebb mentek 25-35 százalékkal. A konyhai és fürdőszobai szerelvények meg 30-70 százalékkal.
– A lányom öt éve épített egy 140 négyzetméteres házat Mohácson, 26 millióból, mindent szakmunkások csináltak – kezdi a saját történetét az egyik pécsi középiskolában autószerelést oktató férfi, aki Gyula néven mutatkozik be. – Most a feleségemmel utánuk költözünk. Eladtuk a három és félszobás pécsi panelünket 23 millióért, és főképp abból akartunk a feleségemmel építeni egy házat Mohácson, az is 140 négyzetméteres lesz. A szakmunkák nagyját én csinálom, de így se jön ki 45 millióból, annyira drága lett minden. Három hónapon belül költöznünk kell a lakásunkból, de nem tudjuk addig befejezni. Nem tudom, mikor leszünk készen.
A kérdezett vevők elmondták, hogy szinte nincs olyan termék vagy szolgáltatás, ami ne drágult volna legalább 10-25 százalékkal: a fodrász, a kozmetikus, a masszőr, a kocsimosás, az idegennyelvoktatás, a konditerem, a diákok sportklub-tagdíja, a teniszpályabérlet, a jógafoglalkozás, a kutya- és a macskatáp, a magánparkoló, a vécéhasználat díja.
– Tavaly nyáron 280 forintért kaptunk egy gombócot, most 320 – osztja meg velem a 39 éves Határ Gábor, aki két kisiskolás fiával eperfagyit nyal a belvárosban. – Itt 300 volt, most 350, máshol 350 volt, most 400.
A legjobb befektetés, ha dobozos fagyit veszek, ezer forintért. Az húsz gombóc. A cukrászdában 6-8 ezer forint lenne. Igaz, ott jobb, de a gyerekek a dobozost is „bepuszilják”.
A huszonévesek szerint az éttermekben, sörözőkben, pizzériákban is negyedével-harmadával szöktek fel az árak. A menüknél ez még látványosabb, vélte egy fiatal pár. Ők a pécsi egyetem orvosi karára járnak. Ott egy éve 900 volt a menü, most 1200, ahol meg 1200 volt, ott 1800, mondta a lány, majd hozzátette: gyakran ketten esznek egy menüt.
Visegrády Balázs és felesége jól keres, a férfi egy svéd gyógyszerkutató cégnél dolgozik, felesége fogorvos. A pár négy gyermeket nevel, akik a legköltségesebb időszakukat élik, hisz hárman egyetemisták, egy pedig középiskolás. Ráadásul a családnak tavaly 7 millióba került, hogy házuk kívülről lábazatot és színezett vakolatréteget kapott. Amikor 3 éve megtervezték a munkát, 4 milliós árajánlatot kaptak. A férfi nem panaszkodik, sőt megjegyzi, hogy igazságtalannak tartja a rezsicsökkentés jelenlegi módját, mert nekik, jól kereső párnak sokkal többet ad a kormány, mint a nagyon kevésből élőknek. Mindamellett hozzáteszi, hogy nekik is vissza kell fogni magukat:
– Ritkábban fogunk étterembe járni. A napokban a barátommal út közben megálltunk egy kanizsai vendéglőnél, és egy átlagos ebédért két itallal 9200 forintot fizettünk. Ez rendszeresen már nekünk is sok lenne.
Sokan a nyaralási kiadásokat kényszerülnek visszafogni. A 48 éves Zoltán, aki asztalosként dolgozik egy három embert foglalkoztató cégnél, feleségével és lányával a Balatonra megy. Ám szállásuk a cég által szabadstrandra gurított teherautón lesz, amit kempingkocsivá átalakítottak át. De ott is csak 3-4 napra telik. Medek József és felesége sátrazni fognak a soltvadkerti tónál. Az asszony bevallja, hogy derekát meggyötri a sátor, de erre van pénzük.
János, aki a nyugdíjas bányász és felesége, az egykor könyvtárosként dolgozó Margó a gázár és az áramdíj növekedésétől tart. Három és félszobás lakásuk költségével akkor nem bírnának, és lehet, hogy kisebbre kell cseréljék otthonukat, pedig ők ehhez ragaszkodnának. Két gyermekük Pesten él, ám ha hazajönnek az unokákkal, itt kényelmesen elférnek.
Az infláció miatt kevesen szidták a kormányt, akik mégis, azok ki nem állják Orbán Viktort. A többség a világban zajló, globális folyamatokkal magyarázta az elszabadult árakat, valamint a pandémia utóhatásával, az orosz-ukrán háborúval. És konteókkal, erre különösen a Fidesz-hívők hajlamosak:
– A háttérhatalmak keze van a dologban – mondta egy 47 éves, vállalkozó –, a világ újrafelosztása folyik, ehhez el kell szegényíteni az embereket. – Az oroszok a világ urai akarnak lenni, ezért megtámadták Ukrajnát, és csak drágán adnak olajat meg gázt a nyugatnak, de mi ebbe beledöglünk – vélte egy kocsmáros.
– Az amerikaik ugratták neki Ukrajnát az oroszoknak, hogy a szlávok nyírják ki egymást, aztán majd a nyugat újjáépíti és birtokba veszi a szovjet utódállamokat, de ennek ára lesz, és azt velünk fizettetik meg – jósolta egy idős pedagógus.
Az 50 éves Attila fényezőként dolgozik az egyik autószalonban, s szerinte a sajtó is tehet a drágulásról, mert állandóan erről ír. Megjegyeztem neki, hogy ez alapján a kakas tehet a hajnalról és a reuma az időjárásváltozásról.
Arra, hogy az inflációt miképp küzdhetjük le, a 45 éves értékpapírkereskedő, Pete Gábor adta a legütősebb választ. A négygyermekes férfi ötlete ennyi:
– Többet kell keresni.
