Vasárnap kiújult a kormány és a BBC közötti feszültség. A rendszeresen támadások kereszttüzébe kerülő Priti Patel brit belügyminiszter asszony a The Sunday Telegraphnak adott interjújában azzal gyanúsította meg a világszerte példaképnek tekintett közszolgálati csatornát, hogy a "Ruandával kötött bevándorlási megállapodásról szóló tudósításait az idegengyűlölet hatotta át". A tory politikus hozzátette, hogy ugyanezeket az érzéseket a kezdeményezésről rendezett parlamenti vita során is tapasztalta. Annyiban finomított álláspontján, hogy hangsúlyozta, „mindig lesznek kritikusok és szabad országban élünk”.
Ahogy erről korábban lapunk is beszámolt, a kormány új bevándorlási politikájának célja, hogy elrettentse a La Manche-csatornán lélekvesztőkön áthajózó, illegális érkezőket életveszélyes akciójuktól, egyben lecsapjon a szégyentelen emberkereskedőkre. A londoni kormányzat a jövőben az ily módon beutazó férfiakat egyirányú repülőjeggyel a közép-afrikai országba küldi, hogy ott várják meg menedékjogi kérelmük elbírálását és adott esetben Ruandában is telepedjenek le. Az ötlet széles körben bizonyult népszerűtlennek. Nemcsak az ellenzék nevezte "etikátlannak", "mezei" tory képviselők is felhívták a figyelmet arra a veszélyre, ami az emberi jogi kihágásokon gyakorta ért, tekintélyelvű kormányzáson alapuló országba deportált külföldiekre leselkedne. Justin Welby canterburyi érsek és más egyházi vezetők húsvéti prédikációikban "Isten ellen való véteknek" minősítették. Telegraph-interjújában Patel kifejtette: „lehetnek lustának és meggondolatlannak is nevezni a kritikusok megfogalmazásait, de valójában nem azok: a jellemzést a puszta idegengyűlölet festi alá”.
A Sunday Telegraph megkeresésére a BBC egyik szóvivője arra hivatkozott, hogy a ruandai terv jelentős vitát kavart a közvéleményben és a BBC-hez hasonlóan a média más újságírói is kérdéseket tettek fel az ügyben. Alig néhány hete azonban a média felügyeleti szerve, az Ofcom élére újonnan kinevezett Lord (Michael) Grade is nekiment a BBC-nek, amikor képviselők előtti meghallgatásán "túlhaladottnak" nevezte a közszolgálati adóhoz befolyó előfizetési díjat, a BBC-nek a Downing Street-i bulizásokról, az ún. partygate-ről szóló jelentéseit pedig "kárörvendőnek és tiszteletlennek" minősítette. Az illetékes kulturális miniszter, Nadine Dorris, a BBC szenvedélyes ellenzője a növekvő infláció ellenére két évre befagyasztotta a tévénézők által fizetett évi 159 fontos (több mint 70 ezer forint) előfizetési díjat, ami jelentős költségcsökkentésre kényszeríti a szolgáltatót.
A BBC és az egyház kapcsán kínos nézeteltérés alakult ki a Képviselőházban Boris Johnson és az ellenzék vezére között. Sir Keir Starmer szerdán élesen bírálta a kormányfőt, amiért a tory frakció kedd esti zárt ülésén állítólag azt mondta, hogy a BBC és az anglikán egyház "keményebben lép fel a menedékügyi politikával, mint Putyinnal szemben". A munkáspárti vezető csütörtökön visszavonta nyilatkozatát, miután a kormány tagadta, hogy Johnson a BBC-t is bírálta volna.
