A magyarok 67 százaléka szerint Ukrajna problémái nem tartoznak ránk, Magyarországnak nem kellene beavatkoznia a konfliktusba – derül ki az Ipsos 27 országban végzett közvélemény-kutatásából.
A 27 országban végzett felmérésben részt vevő személyek átlagosan 70 százaléka mondta azt, hogy szorosan nyomon követi az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló híreket, a legtöbben Japánban (89 százalék). A részt vevő uniós tagállamok közül Magyarországon (65 százalék) követik a legkevésbé nyomon a háború fejleményeit.
A megkérdezettek átlagosan 61 százaléka mondta azt, hogy a háború jelentős kockázatot jelent hazájára, a legtöbben szintén Japánban (87 százalék).
Átlagosan 74 százalék mondta azt, hogy országának be kellene fogadnia ukrán menekülteket, a legtöbben Svédországban (89 százalék).
Hetvenkét százalékuk mondta azt, hogy hazájának el kellene kerülnie, hogy katonailag bevonódjon a konfliktusba, a legtöbben Magyarországon (90 százalék).
Negyvennyolc százalékuk támogatja további gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, a legtöbben az Egyesült Királyságban (75 százalék).
Harminchat százalékuk támogatja, hogy hazájuk fegyvereket bocsásson Ukrajna rendelkezésére, ez az arány Hollandiában (65 százalék) a legnagyobb.
A vélemény, miszerint „Ukrajna problémái nem tartoznak ránk, és nem kellene beavatkoznunk”,
leginkább Szaúd-Arábiában (69 százalék), Magyarországon (67 százalék) és Malajziában (59 százalék) érvényesül, e véleményt a megkérdezettek fele osztotta Mexikóban, Izraelben és Argentínában is.
Ezzel szemben a felmérésben részt vevő többi, nyolc uniós tagországban, valamint az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Japánban és Dél-Koreában nem kifejezetten értettek egyet ezzel az állítással.
Míg Lengyelországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Indiában a megkérdezettek több mint négyötöde egyetértett azzal, hogy országuknak támogatnia kell a megtámadott szuverén országokat, addig a megkérdezettek alig több mint fele vélekedett így Magyarországon (53 százalék), Mexikóban (52 százalék) és Brazíliában (54 százalék).
Az Egyesült Királyságban, Japánban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Lengyelországban a válaszadók több mint háromnegyede vélte úgy, hogy a tétlenség Ukrajnában csak más országok elleni támadásra bátorítja Oroszországot, ezzel szemben a megkérdezettek kevesebb mint fele értett egyet ezzel Magyarországon (47 százalék) és Izraelben (48 százalék).
Globálisan a válaszadók kétharmada gondolta úgy, hogy az Oroszország elleni szankciók hatékony taktikának számít a háború befejezése érdekében, ám
a legkevesebben (50 százalék) éppen Magyarországon gondolták így, a legtöbben pedig (78 százalék) Dél-Koreában.
A megkérdezettek 54 százaléka értett egyet azzal: az Oroszországgal szemben szankciók bevezetése nyomán megéri többet fizetni az üzemanyagért és a gázért egy szuverén ország megvédése érdekében. Míg Dél-Koreában és Lengyelországban a válaszadók több mint 75 százaléka egyetértett ezzel, addig kevesebb mint 40 százalék gondolta így Magyarországon (38 százalék), Mexikóban (35 százalék) és Peruban (37 százalék).
A válaszadók átlagosan 40 százaléka támogatta az orosz olaj- és gázimport betiltását akár abban az esetben is, amennyiben ez további árnövekedésekhez vezetne. Míg az Egyesült Királyságban, Kanadában, Svédországban, Lengyelországban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban a megkérdezettek több mint fele támogatna egy ilyen tilalmat, addig ez az arány átlagosan kevesebb mint 20 százalék Magyarország és Törökország esetében. Az orosz földgáztól nagyban függő Németországban 45 százalék támogatna, 30 százalék ellenezne egy ilyen lépést, a maradék 25 százalék bizonytalan volt ezzel kapcsolatban.
Az Oroszország elleni további gazdasági szankciókat átlagosan 48 százalék támogatta. Itt megjegyzik, hogy míg az uniós tagállamokban a többség támogatna egy ilyen lépést
Magyarország kivételével (32 százalék).
