„Elképzelhető manapság, hogy egy háziorvosi rendelésre csak telefonon lehet bejelentkezni? S ha felhívja egy 72 éves szívbeteg asszony a háziorvosát, mert vérnyomásproblémákkal küzd, s napok óta komoly megfázással, vélhetően tüdőgyulladással fekszik egyedül a lakásában, hogy ebben az esetben azt mondja neki a háziorvosa: nehogy bemenjen a rendelőbe, mert még megfertőz valakit?” – tette fel a kérdést közösségi oldalán L. Simon László volt kultúráért felelős államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója saját édesanyja ügyében, név szerint megemlítve Csáti Géza Attila gárdonyi háziorvos nevét.
A posztból az is kiderült, hogy L. Simon épp a „világ másik felén” tartózkodott, kilenc órányi időeltolódással arrébb, úgymond tehetetlenül. Szerinte az ő gyerekkorában ilyenkor Gárdonyban Bátai doktor úr azonnal bepattant volna a Trabantjába, s ment volna a betegéhez. „Nem értem, hogy jutottunk idáig. De kérem, most ezt senki se kenje a politikára és a háziorvosok fizetésére!” – fejezte be a bejegyzést, amit azóta törölt oldaláról, s már amerikai múzeumkörútjáról posztolt képeket.
„Nem értem, hogy jutottunk idáig” - L. Simon Lászlóval szembe jött a magyar egészségügy valóságaL. Simon írása óriási visszhangot váltott ki a Facebookon, többen is úgy érezték: a politikus most „szembesült a valósággal”, azzal, hogy az orvosok túlterheltsége, a Covid-helyzet és a nem egészen egyértelmű szabályok miatt a gyógyítók meg pácienseik egyaránt nehéz helyzetben vannak. A történtek miatt háziorvosokat kerestünk fel, hogy ők mondják el, milyen körülmények között és milyen járványügyi előírások alapján dolgoznak, jogos lehet-e a bírálat. Elsőként azt a több körzetben is rendelő doktort, Csáti Géza Attilát kerestük meg, akit L. Simon kipellengérezett. Ő azonban csak annyit mondott lapunknak:
– Arra esküdtem fel, hogy segítsek az embereknek, s valamennyien betartjuk az előírásokat. Ez utóbbi megjegyzését más háziorvosok „bontották ki", mondván,
nincs igaza az egykori kulturális államtitkárnak, ugyanis még mindig él a koronavírus miatt 2020 év elején elrendelt előjegyzési és időpontkötelezettség.
– Egészen pontosan afféle gumiszabályként alkalmazza a háziorvosok nagy része, hiszen hivatalosan nem vonták vissza, viszont a járványhelyzet alatt a doktorok kialakították a saját protokolljukat, s ehhez tartják magukat, vagyis tulajdonképpen rájuk hárult a döntési felelősség – mondta lapunknak egy kaposvári háziorvos. – Még tartja magát, hogy a beteg telefonon bejelentkezik, s a panaszok alapján dönt az orvos, mikor és milyen formában látja el. Nálunk például a rendelési idő elejére a nem lázas betegeket hívjuk be, s csak utánuk jöhetnek a felsőlégúti tüneteket produkálók és a hőemelkedéses vagy lázas betegek. Ha valaki hasonló tünetekkel jelentkezett volna be, mint L. Simon László édesanyja, én is azt mondtam volna neki, eszébe ne jusson bejönni, ugyanis az elmondás alapján Covid-gyanúsnak kell tekintenem, s nem engedhetem a többi beteg közé.
A háziorvos hozzátette, általános betegségekkel időpont nélkül is fogadnak pácienseket, akiknek viszont, éppen az időpontra érkezők miatt adott esetben várniuk kell.
– Noha az első időkben a betegek nehezményezték az időpontkérést, mára már rugalmasan működik, s könnyebbé tette a munkát, hiszen az ember ütemezni tudja a pácienseit, ráadásul a betegeknek is jobb, ugyanis nem kell órákat ülniük a váróban a többi beteg között – jegyezte meg a somogyi doktor, aki leszögezte: – Ha valaki annyira rosszul érzi magát, hogy nem tud várni, akkor mentőt kell hívni. Mert rendelési időben a háziorvos nem tud kirohanni mindenkihez lakásra, aki úgy érzi, hogy azonnali ellátást igényel.
Egy nagyatádi háziorvos szerint könnyített valamelyest a munkájukon az előzetes, telefonos bejelentkezési kényszer, s jól működik az időpontra berendelés is:
– Akut panaszokkal időpont nélkül is lehet jönni, persze, csak, ha nem Covid-gyanúról van szó. Az időpontkérés rendszert vitt a korábban elég kaotikus rendelési időbe, most már nem fordul elő, hogy egyszerre harmincan ülnek a váróban, vagyis a Covid miatt elrendelt megannyi kötöttség és kötelezettség közül ez valóban jól működik és érdemes megtartani.
Sajnos a leterheltség ettől azonban még nem csökkent, az adminisztrációs pluszmunkákat továbbra is el kell végezni, sőt, újabbakat is kapunk, például azzal, hogy a hét elejétől megszűnt a mentőknél a tesztelés, most megkaptuk, milyen protokoll szerint kell nekünk elvégeznünk,
s nemcsak a leírása, de maga a folyamat is hosszadalmas, s elvileg naponta kétszer is be kell menni az NNK-ba miatta.
Az ország másik felén rendel Sértő-Radics István tiszabecsi háziorvos, aki a körzetében három településen több mint háromezer beteg ellátásáért felel. Ő úgy vélekedett:
– Hogy egy orvosi rendelőbe előzetesen be kell jelentkezni, már a koronavírus-járvány előtt sem volt „ördögtől való”, hisz így lehet elkerülni, hogy zsúfoltak legyenek a várótermek, és órákig kelljen várakozni. A Covid megjelenése inkább csak felerősítette ennek az eljárási rendnek a szükségességét.
Szavai szerint nagyon is indokolt az „átlagos betegektől” elkülöníteni azokat, akik esetleg koronavírusos tüneteket mutatnak, vagy más légúti betegségben szenvednek és lázasak. Náluk az ilyen pácienseket a délelőtti rendelés után látják el, elkülönítve a többiektől. Indokolt is az óvatosság: a minap is volt olyan koronavírusos betegük, aki légúti panaszokkal jelentkezett, és tesztelés után derült ki a fertőzöttsége.
– A betegeinket védjük, hiszen senki nem szeretné, ha épp háziorvosnál fertőződne meg járvány idején – mondta a tiszabecsi doktor. Náluk elfogadott gyakorlat, hogy reggel 8 órától 9-ig telefonon bejelentkeznek azok, akik szeretnének időpontot, ha pedig valakinek halasztható problémája van, például azt akarja megbeszélni a háziorvossal, hogy szüksége van-e csípőprotézisre, netán régen volt laborvizsgálaton, azzal elvileg várhat másnapig, harmadnapig. Ha valakinek sürgős problémája akad, be tudják illeszteni a napi ügymenetbe, akár úgy is, hogy rendelés után személyesen megy ki hozzá az orvos, de ilyenkor is kell az előzetes egyeztetés. Sértő-Radics István egyébként a betegeinek átlag ötödét telefonon „látja el”, sokszor ugyanis nincs szükség személyes, fizikai jelenlétet igénylő konzultációra. Neki ebben már meglehetős rutinja van, hiszen jó ideje Angliában is ellát ilyen típusú ügyeletet egy-egy hétvégén, ott bevett szokás, hogy a betegekkel telefonon konzultálnak, de még ilyenkor is előzetesen telefonon egyeztetik az asszisztensek magának a konzultációnak az időpontját.
Áthárított oltásfelelősség
Nem könnyíti meg a háziorvosok dolgát az sem, hogy olykor túlságosan is magukra hagyják őket. Több háziorvossal beszélgetve kiderült például az: ők maguk sem tudják, van-e jelenleg érvényben egyfajta központi protokoll, javaslat, iránymutatás arról, kell-e negyedik, vagy netán ötödik adag vakcina az oltakozni vágyóknak. – Központi rendelkezés nincs, hogy reklámozzuk az oltást, persze az ötven év felettieknek mindig elmondjuk, hogy érdemes beoltatni magukat. De nincs előírás arról sem, erőltessük-e még a harmadik vagy negyedik oltást. Az ötödikről sem mondanak semmit, pedig hamarosan az első négyszer oltottaknál letelik a hat hónap – jelezte egy orvos, hogy instrukciók nélkül hagyták őket és pácienseiket.
