Saját bőrükön érezhették az elmúlt hetekben az oroszok az Ukrajna megtámadásáért országukra kirótt szigorú szankciók hatásait. A boltokban jelentősen megemelkedett az alapvető élelmiszerek ára, egyes termékekből, például cukorból a szovjet időkre emlékeztető hiány alakult ki. Tömegével vonultak ki a multik, bizonytalanná téve egykori alkalmazottjaik sorsát. Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester közlése szerint csak a fővárosban 200 ezer ember munkája került veszélybe. Az is egyre nyilvánvalóbb, hogy ez még csak a kezdet.
Elvira Nabiullina jegybankelnök a napokban arra figyelmeztetett, hogy idővel még fájdalmasabb következményei lehetnek a büntetőintézkedéseknek. A közgazdász, akit az ukrajnai háború kirobbantása után nem engedtek távozni pozíciójából, az orosz állami dumában beszélt a ma még nem látható problémákról. A Nyugat által elrendelt kereskedelmi korlátozások példátlan logisztikai nehézségeket okoznak Oroszországnak. Emlékeztette a képviselőket arra, hogy a modern világban szinte minden termék legyártásához használnak importált alkatrészeket és időbe telik hazai vagy más külföldi forrásokra átállni. Mint mondta,
egyelőre azért nem érzékelhető ennek hatása, mert még van tartalék a készletekből, de azok végesek, és legkésőbb július kifogynak - akkor pedig ez további termékek árát repíti az egekbe.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése alapján is borúsak Oroszország idei kilátásai. A prognózis szerint az infláció 20 százalék fölé emelkedhet, a gazdaság 8,5 százalékkal zsugorodhat, de létezik olyan becslés, amely a GDP 15 százalékos visszaesésével számol, s ezek a jóslatok még nem is számolnak az esetleges jövőbeni büntetőintézkedéseik hatásaival.
Vlagyimir Putyin orosz elnök mindazonáltal mégis azzal kevélykedett, hogy a szankciók kudarcot vallottak, sőt, visszájukra sültek el, azoknak igazán az Egyesült Államok és az Európai Unió polgárai isszák meg a levét. Vitathatatlan, hogy a korlátozásoknak a Nyugatra nézve is vannak negatív hatásai, amelyek az ukrajnai háború okozta bizonytalansággal párosulva felhajtották egyebek mellett az élelmiszerek, üzemanyagok és az energia árát. A nyugati országokban rég nem tapasztalt drágulás azonban számszerűen messze elmarad a márciusban 16,7 százalékot elérő orosz inflációtól. Más kérdés, hogy ki miként éli meg a nehézségeket. Putyin abban bízhat, hogy a jólétben elkényelmesedett demokratikus nemzetek lakói kevésbé hajlandók áldozatot hozni az ukránok szabadságért, míg az ínséges szovjet időkön edződött orosz lakosságnak magasabb tűréshatára. Vannak arra utaló jelek, hogy az orosz államfő számítása bejöhet: a brit The Sunday Telegraph által a hétvégén közzétett felmérés alapján 50-ről 36 százalékra csökkent a közvéleményben azok aránya, akik készek elfogadni a magasabb benzinárat az Oroszország elleni kemény szankciók következményeként.
