Egyes tagállamokban sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy azt az Európai Bizottság (EB) értékeli – állítja egy európai parlamenti állásfoglalás-tervezet, amelyről szerdán szavaznak az EP állampolgári jogi szakbizottságában.
A határozati javaslat minősíti a tagállamok jogállamisági helyzetéről készült tavalyi országjelentéseket, amelyekbe az EB látleletet adott a korrupció elleni harc állásáról, a fékek és ellensúlyok rendszeréről, a média sokszínűségéről, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéről. A lapunk által látott és Magyarországot többször említő szöveg sajnálatosnak nevezi, hogy az Európai Bizottság az országjelentésekben nem minden jogállamisági kérdéssel foglalkozott kellő részletességgel.
A képviselők ezért kérik, hogy az EB a jövőben vizsgálja meg azt is, az adott tagállam hatóságai tiszteletben tartják-e a törvény előtti egyenlőséget, a megkülönböztetésmentességet és azt is, hogyan igyekeznek megelőzni a hatalommal való visszaélést. Emellett sürgetik a biztosi testületet, hogy értékelésében világosan tegyen különbséget a jogállamiság rendszerszintű és szándékos megsértése, illetve az elszigetelt jogsértések között.
Egyértelműen leszögezik, hogy Magyarországon és Lengyelországban tudatosan szegik meg az uniós normákat, s a két tagállamban tavaly óta nem történt javulás. A parlamenti képviselők üdvözlik, hogy az EB a júliusban elkészülő idei jelentésében már nem csak leírja a problémákat, de ajánlásokat fog tenni a megoldásukra, és szorgalmazzák, hogy a brüsszeli testület tűzzön ki határidőt ezek végrehajtására.
Brüsszel jogállamisági eljárása a közbeszerzéseket célozza