Az Európai Bizottság (EB) a húsvéti ünnepek után fogja jóváhagyni a hivatalos értesítést, amellyel kezdetét veszi a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben, erősítette meg Johannes Hahn költségvetési biztos egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen, amelyen részt vett a Népszava tudósítója.
A 6-9 hónapig tartó folyamat végén az uniós intézmények
a közösségi pénzek megvonásával sújthatják hazánkat, ha bizonyítani tudják, hogy az igazságszolgáltatás és az államigazgatás felelős szervei közreműködnek a közösségi forrásokat érintő korrupció eltussolásában.
Az osztrák nemzetiségű politikus szavaiból kiderült, hogy a bizottsági levél főként a közbeszerzéssel kapcsolatos brüsszeli aggályokra fog rámutatni, kevésbé lesz átfogó, mint a testület tavaly novemberben elküldött nem hivatalos értesítése.
Az EB ebben az igazságszolgáltatás működésétől a Budapest Airport Zrt. részvényeinek eladásáig számos visszaélésre mutató fejleményt szóvá tett.
Hahn szerint az eljárást tartalmazó jogszabályról februárban született bírósági döntés világosan leszögezte: hitelt érdemlően kell bizonyítani, hogy a jogállamiság megsértése “nagy valószínűséggel” veszélyezteti az Európai Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Bizottságnak emiatt alaposan meg kellett fontolnia, hogy milyen problémákat vet fel a magyar kormánynak küldött levélben. A költségvetési biztos azt is elmondta, hogy Lengyelországgal kapcsolatban egyelőre nem találtak összefüggést a jogállami normák megszegése és a közösségi pénzekkel való visszaélések között, ezért nem indítottak eljárást Varsóval szemben.
Az Európai Parlament (EP) szerda délutáni vitájában számos képviselő üdvözölte, hogy az Ursula von der Leyen vezette brüsszeli testület elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Az euroszkpetikus és szélsőjobboldali felszólalók viszont bírálták a bizottsági elnököt. Ramona Strugariu román liberális képviselő - másokhoz hasonlóan - megkésettnek nevezte az intézkedést:
“Amikor hezitálunk döntéseket hozni, azt az üzenetet küldjük Orbán autokrata követőinek szerte Európában, hogy megnyerhető a választás úgy is, hogy nem tartod tiszteletben az EU értékeit”.
A felszólalók nagy része sürgette, hogy az uniós intézmények vessenek be minden eszközt az unió demokratikus normáinak tiszteletben tartására. Ezek közé tartozik az úgynevezett hetes cikkelyes eljárás, amely a tagállami miniszterek döntéshozó fórumán zajlik, és amelynek célja annak megállapítása, hogy a folyamatba bevont országban súlyosan sérülnek-e a közösségi normák. Magyarországgal szemben 2018 szeptembere, a Judith Sargentini által összeállított EP-jelentés elfogadásával kezdődött el az eljárás, de a huszonhetek még mindig csak az aggodalmak megtárgyalásánál tartanak. Az Európa-ügyi miniszterek legközelebb május 30-án hallgatják meg Varga Judit igazságügyi minisztert a jogállamiság magyarországi helyzetéről.
A szerdai vitában - politikai hovatartozástól függően - értékelték a képviselők a magyar parlamenti választást. Vera Jourová bizottsági alelnök zárszavában kifejtette: Ha Orbán Viktor komolyan gondolja, hogy Magyarország elemi érdeke az uniós tagság, akkor tiszteletben kell tartania a klub szabályait.
“A győztes mindent visz alapállás nem összeegyeztethető az európai demokratikus rendszerrel”
– hangsúlyozta.
