Boris Johnson kormányfő Kent grófságban, Priti Patel brit belügyminiszter Kigaliban, Vincent Biruta ruandai külügyi tárcavezető társaságában ismertette csütörtökön az illegális bevándorlás megfékezését szolgáló új londoni víziót. Az afrikai partnerekkel látszatra még nem teljesen egyeztetett terv lényege, hogy a „nem a hivatalos rendszerben”, azaz elsősorban a La Manche-csatornán keresztül lélekvesztőkben, gumicsónakokban vagy kamionok rakterébe rejtve az Egyesült Királyságba érkező, illegálisnak minősülő bevándorlókat egy irányba szóló repülőjeggyel Ruandába szállítják, hogy ott várják ki menekültkérelmük elbírálását. Amennyiben ez pozitív, akkor sem a szigetországban, hanem a 6500 kilométerre lévő közép-afrikai államban válnak jogosulttá a letelepedésre. A Ruanda által megszabott feltételeknek megfelelő jelentkezők ötéves támogatási program keretében kezdhetnek új életet, a többieket származási helyükre deportálják. A brit kormány első lépésben 120 millió fontos fejlesztési támogatással honorálja Ruanda együttműködését.
Egy másik, 50 millió fontot felemésztő kezdeményezés a kishajók átkelését igyekszik megakadályozni. A határőrségtől a Royal Navy haditengerészet vette át a felelősséget, így a jövőben katonai személyzet irányítja az újonnan bevetett speciális hajókat, Wildcat helikoptereket, kereső- és mentő repülőgépeket, illetve drónokat. A menekülőket kihasználó embercsempészek tevékenységét is megfékező programban a bevándorlókat az első, Doverben elvégzett ellenőrzés után egy új, kenti elbíráló központba viszik át. Mostantól azokat, akiknek menekült státusza jogosnak minősül, a kormányfő szavai szerint az „adófizetőknek okozott súlyos költségek” elkerülése érdekében nem szállodákban, hanem a görög szigetek mintájára internáló táborokban helyezik el. Az elsőt, egy volt kaszárnyát Észak-Yorkshire-ben már a közeljövőben átadják rendeltetésének.
Amit Boris Johnson „biztonságos és törvényes menekültügyi rendezésnek és az üzleti modell megváltoztatásának” nevezett, azt nemzetközi szervezetek, hivatalok és egyes politikusok szinte percek alatt elutasították. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége állásfoglalásban rögzítette, hogy "azok az emberek, akik háborúk, konfliktusok és üldözés elől menekülnek, együttérzést érdemelnek. Nem szabad őket árucikknek tekinteni és elbírálásra külföldre átirányítani”. A BBC-nek nyilatkozó Sir David Normington volt közigazgatási államtitkár „embertelennek, erkölcsileg felháborítónak, valószínűleg törvénytelennek és kivitelezhetetlennek” nevezte a tervet. Sir Keir Starmer, az ellenzék vezére „működésképtelennek és szívtelennek” gondolja, szerinte csak arra jó, hogy elterelje a figyelmet Boris Johnson járványügyi törvényszegéseiről.
Jótékonysági intézmények erősen kétségbe vonták Ruanda emberi jogi hitelességét, különös aggodalmukat fejezve ki a rendszer kritikusaival, az ellenzékkel és az LGBT+ közösséggel szembeni fellépések miatt, a kigali kormány „teljes védelmet, egyenlő elhelyezkedési lehetőséget, az egészségügyi és szociális ellátásába való felvételt” helyezett kilátásba a bevándorlók számára. Az utolsó ruandai elnökválasztást 2017-ben Paul Kagame államfő hivatalosan a voksok 98.8 százalékával nyerte.
