Akik azt gondolták, hogy a budavári bérlakások eladását fél év alatt le lehet zavarni, nem tudták miről beszélnek. Rosszabb esetben nagyon is tudták, hogy ez lehetetlen vállalkozás – háborog V. Naszályi Márta, Budavár párbeszédes polgármestere. A fideszes Böröcz László által benyújtott, de menet közben is jelentősen módosított, majd az alkotmánybírósági felülvizsgálat nyomán újratárgyalt törvény elfogadása után két nappal megérkezett az első vételi szándéknyilatkozat. A beérkezett kérelmek száma lassan eléri az ötszázat. A kerület 1400 önkormányzati tulajdonú bérlakásából a jogszabály-módosítás révén 1100 vált megvásárolhatóvá, de még egyetlen lakást sem adott el az önkormányzat, sőt vételi ajánlatot sem küldött ki.
– A törvény sok bizonytalan, sokféleképpen értelmezhető, vagy nem egészen pontosan körülírt elemet tartalmaz, amelyek kibogozása is az önkormányzatra vár. Ezek közé tartozik például a vételi jogosultság megállapítása. A jogszabály szerint azok a bérlakások vásárolhatóak meg, amelyek 1990-ben műemléki védettség alatt álltak. Csakhogy az önkormányzatnak csak arról van nyilvántartása, hogy mi áll védettség alatt most, arról nincs, hogy mi volt műemlék 32 évvel ezelőtt – magyarázza a budavári polgármester, aki a Népszava kérdésére azt is elmondta, hogy az Alkotmánybíróság mellett minisztériumoktól és a fővárosi kormányhivataltól is állásfoglalásokat kértek a törvénnyel kapcsolatban. A kérdéseik többségére nem érkezett válasz.
A kerület ennek ellenére megpróbál megfelelni a törvényi kötelezettségnek. Már a vételi ajánlat összeállítása is hosszadalmas előkészítést igényel. Először is társasházakat kell alapítani, a bérlemények többsége ugyanis nem társasházban található. Ehhez azonban részletes műszaki felmérésekre van szükség, mivel a meglévők hiányosak, vagy egyszerűen nincsenek. Az önkormányzat közbeszerzési eljárás keretében kiválasztotta a megfelelő mérnökirodát, amely elvégzi a feladatot. A jövő héten kezdenek. Ezt követően kell elkészíteni a társasházi alapító okiratokat. Erre szintén tenderen választották ki az ügyvédi irodát. Végül pedig az értékbecslők meghatározzák az árat. A folyamat egészét bonyolítja, hogy a vári lakások nem típuslakások, mindegyik ingatlan egyedi, a társasházi lakások számától a pincén, a padláson, a ház alatti barlangon, a falazaton, a körműellátottságon át a belső kialakításig. Az önkormányzat által készített vételi ajánlat mindezek eredője – sorolja a nehézségeket V. Naszályi Márta. A közbeszerzések keretösszege eléri a 100 millió forintot.
A november közepén hatályba lépett jogszabály szerint a vételi igény benyújtásától számítva hat hónap áll az önkormányzat rendelkezésére, hogy megállapítsák a vételárat. Ha nem teszik meg határidőre, vagy a megajánlott vételárat a bérlő nem fogadja el, akkor a fővárosi kormányhivatal jelölheti meg az árat, amelyen a Budavári Önkormányzat kénytelen lesz értékesíteni az ingatlant. Ez okoz némi aggodalmat a kerületben, hiszen a fideszes Sára Botond vezette hivatal nem számít az ellenzéki önkormányzatok nagy támogatójának. (Sára Botond és Böröcz László is indult a parlamenti választáson, de mindketten alulmaradtak az ellenzéki jelölttel szemben.)
– Bizonyosan akadnak majd, akik nem élnek a törvény biztosította lehetőséggel, de ők lesznek kevesebben. A többség már csak azért is benyújtja a kérelmet, hogy megtudja, mennyibe fájna neki a tulajdonjog megszerzése.
A szándéknyilatkozat nem kötelező érvényű, a vételár megállapítását kérő bérlő bármikor elállhat a vételi szándéktól – mondta V. Naszályi, aki ennek ellenére úgy véli, hogy a vári lakások túlnyomó többségét megvásárolják majd. Ezzel pedig az önkormányzat és vele a vári bérleménnyel nem rendelkező kerületiek többszörösen is rosszul járnak. Egyrészt a korábbi 8 százalékos bérlakásállomány erősen megcsappan, így szűkül a bérbe adható ingatlanok köre. Másrészt a bérleményekre korábban költött önkormányzati forrásoknak csak a töredéke szerezhető vissza az érintett lakások vételárába beépítve. Ráadásul az eladásokból befolyó vételárat csak önkormányzati lakások felújítására költhetik, újak építésére, vásárlásra nem, ellentétben a többi bérlakás-értékesítési jövedelemmel. A kerületnek egyébként van egy bérlakásépítési programja, amihez uniós támogatásra is pályáznának. Az alkotmánybírósági beadványukban ennek feloldását is kérték.
Korábban felmerült, hogy a lakásokat majd NER-lovagok, kormányközeli befektetők vagy a lakásmaffia emberei vásárolják fel. A polgármesternek erről nincs hivatalos információja, de szóbeszédek máris lábra kaptak. Főleg idős, egyedülállók bérlőket próbálhatnak rábeszélni a vásárlásra eltartást ígérve. A törvény mindenesetre tág teret ad nekik.
Vargabetűs siker
A lakástörvény nagy felháborodást keltő módosításának első verziója valamennyi bérlakás eladását kötelezővé tette volna az önkormányzatoknak. Ezt később a budai várnegyedre, illetve a világörökségi helyszínekre és ezek védőövezetére szűkítették. Tehát az V., a VI. és a IX. kerület érintett önkormányzati lakásainak bérlői is bejelenthetik vételi szándékukat. A vásárlásra jogosultak körét az Alkotmánybíróság határozata ellenére sem szűkítették, vagyis mindenki megveheti a megjelölt területeken lévő, legalább 5 éve bérelt lakását. Ha ennél rövidebb idejű a bérleti jogviszony, akkor sincs minden veszve, csak ki kell várniuk, hogy kiteljen az 5 év. A különbség a vételárban van. Akik legalább 25 éve bérlik az ingatlant, azok az önkormányzat által megállapított forgalmi érték 15 százalékáért vehetik meg. Ennél rövidebb jogviszony esetén a teljes forgalmi értéket ki kell fizetni, de ezt részletfizetéssel is kiegyenlíthetik. De persze a Fidesz hagyott egy kiskaput: akik tulajdonjog cseréjével jutottak bérleményükhöz, azok 35-50 százalékos kedvezményt kapnak a felajánlott ingatlan akkori csereértékének függvényében. Így féláron vásárolhatnak a kormányközeli potentátok is az öt év kitöltése után.
