Donald Trumpnak aligha tartozik legnagyobb erényei közé a szerénység. A minap amiatt veregette meg a saját vállát, mert állítása szerint neki köszönhető a NATO fennmaradása, sőt azzal is hencegett, hogy ő látta el fegyverekkel Ukrajnát.
A volt amerikai elnök ismét át akarja írni a történelmet. Hiszen sosem volt nagy véleménnyel az észak-atlanti szövetségről, 2018-ban úgy fogalmazott, hogy nem látja értelmét. Nyilván úgy gondolja, már senki sem emlékszik, hogy vád alá is helyezték, mert visszatartott egy 400 millió dollár értékű, a kongresszus által jóváhagyott katonai segélyt Ukrajnának. Így próbálta megzsarolni Volodimir Zelenszkij elnököt: feketítse be Joe Biden családját.
Trump újabb „alternatív valóságai” is rávilágítanak: pillanatok alatt változik meg a geopolitikai helyzet az oroszok Ukrajna elleni agressziója miatt, és rendkívüli módon felértékelődött az észak-atlanti szövetség szerepe. Már Svájcban sem ördögtől való a két évszázada tartó semlegesség feladásának gondolata, ami két hónappal ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Ausztriában egyelőre ugyan hallani sem akarnak a semlegességgel való szakításról, de egy márciusi felmérés szerint a lakosság 91 százaléka fontosnak tartja ezt, bár a háború elhúzódása esetén aligha marad ez a nagy támogatottság.
Finnország és Svédország viszont hamarosan csatlakozhat az észak-atlanti szövetséghez, ami igen jelentős fejlemény Európa biztonságpolitikája szempontjából.
Különösen annak fényében, hogy Moszkva nemrég megfenyegette Helsinkit a semlegesség feladása esetére. A finn kormány szerdán bemutatott, 53 oldalas stratégiai jelentése az első lépést jelenti a NATO-csatlakozás felé, ebben a kabinet felsorolja az észak-atlanti szövetségbe való betagozódás előnyeit. Szakértők szerint Finnország és Svédország június végén csatlakozhat a NATO-hoz.
Trump nyilván ezt is saját érdemének tartja majd, de az internet világában azért könnyen meg lehet bizonyosodni arról, hogy az elnökként képviselt geopolitikai koncepciója totális kudarc lett.