A Bucsából és más ukrán városokból érkező hírek, a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok nemcsak attól szörnyűségesek, hogy egyértelműen bizonyítják Putyin háborús bűnösségét, hanem egyúttal árulkodnak az orosz hadsereg minőségéről is - írja Facebook- bejegyzésében Vlagyiszlav Inozemcev orosz akadémikus, a posztindusztriális társadalmak működését kutató moszkvai tudományos kutató intézet igazgatója.
A nemzetközi tekintélynek örvendő közgazdász szerint a mészárlások, a fosztogatások, a civilektől elrabolt javak hazaküldése a szomszédos Belaruszból azt jelenti, hogy az a csaknem millió ember, akinek a rezsim fegyvert adott a kezébe, valójában egy amúgy nem is túl jól szervezett banda, és nem több annál. Ezen persze nincs mit csodálkozni – írja Vlagyiszlav Inozemcev, ha egyszer az úgynevezett politikai elit maga is bűnbandaként funkcionál. Ha egyszer az egyik bűnözői csoport rabol, a másik miért ne szakosodhatna a gyilkolásra?
A probléma azonban sokrétűbb és súlyosabb. Míg a hatalmi elit esetében néhány tízezer emberről van szó, akik ha politikailag bizonytalanná válik a helyzet, rövid időn belül elhagyhatják az országot, háborús körülmények között mindez egészen másképp néz ki. Ezek az emberek sehová nem mennek el, maradnak, ráadásul sokkal szervesebb részét alkotják az orosz társadalomnak, mint a politikai elit. A gyilkosok, a fosztogatók, az erőszaktevők visszatérnek a társadalomba, és megváltoztatják annak természetét. Azok a katonák, akik Afganisztánból vagy Csecsenföldről érkeztek haza, Inozemcev szerint nem jelentettek akkora veszélyt, mert más volt az a közeg, amelybe visszailleszkedtek, és maguk a katonák is tiszteltek bizonyos erkölcsi normákat. A tudós Jurij Budanov ezredes példáját hozta föl, aki a második csecsen háborúban megerőszakolta és megölte a 18 éves csecsen Elza Kungajevát. Az eset különösen nagy fölháborodást váltott ki Csecsenföldön. Vlagyiszlav Inozemcev hangsúlyozza, hogy Budanovot nem kezelték hősként Oroszországban, hanem bíróság elé állították, tíz év börtönbüntetésre ítélték, és megfosztották katonai rangjától is. Ma nincs jele ilyen reagálásnak, pedig a parancsnokok nevét jól ismerik - jegyzi meg Vlagyiszlav Inozemcev.
A posztindusztriális társadalmak problémáit kutató tudós (akinek Facebook-bejegyzését ukrán nyelven is olvashatóvá tette a másodközlő Dmitro Hordon népszerű és sűrű látogatottságú internetes lapja), második világháborús példát is fölhoz: még a német szörnyetegek is megértették, hogy a tömeggyilkosságok végrehajtása nem a reguláris erők feladata, az SS-t tartották erre... Oroszországban még ennyi se jut el a Kreml „effektív menedzsmentjének” tudatáig - teszi hozzá. Ez pedig azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin távozása után az ország évtizedeken át egy kriminalizálódott társadalom problémáival lesz kénytelen küszködni, és onnan visszatekintve az „átkozott kilencvenes évek” a gentlemenek és becsületes emberek korának fog látszani - figyelmeztet Vlagyiszlav Inozemcev.
