Szerbia;Irán;Oroszország;Kína;Ukrajna;Irak;háború;fegyverek;

Egy Iránban gyártott Bavar-373 légvédelmi rakétarendszer.

- Iráni hálózatok csempésznek fegyvereket Irakból Oroszországba

A The Guardian értesülései szerint páncéltörő gránátokat és rakétákat, továbbá brazíliai tervezésű rakétaindító rendszereket visznek magukkal.

Irakból csempészett lőszerekkel és katonai felszereléssekkel látják el iráni fegyvercsempész-hálózatok Oroszországot az Ukrajna elleni háborúja során – erről számolt be kedden a The Guardian iráni támogatású iraki milíciák tagjaira és helyi hírszerzési szolgálatokra hivatkozva.

A Népi Mozgósítási Erők (al-Hasd as-Saabi) nevű, iráni támogatású iraki milícia birtokában levő

páncéltörő gránátokat és rakétákat csempésztek át március 26-án az iraki as-Salamidzsa határátkelőn keresztül Iránba, ahol az iráni hadsereg átvette, majd a tengeren keresztül Oroszországba szállította őket

– közölte a milíciának az említett határátkelőt ellenőrző szárnyának egyik parancsnoka.

Az ernyőszervezet egy másik tagja szerint az al-Hasd as-Saabi április elején szétszerelt, és darabjaiban elküldött két, brazíliai tervezésű

Astros II rakétaindító rendszert is.

A The Guardian megjegyzi, hogy az említett időszakban három – kettő orosz zászló, egy iráni zászló alatt hajózó – olyan hajó hajózott át a Kaszpi-tengeren az iráni Bandár-e-Anzalí és az oroszországi Asztrahány között, amely képes ilyesféle rakományok szállítására.

A szállítás megszervezésében segédkező egyik forrás szerint Teherán egy

Bavar 373-as iráni légvédelmi rakétarendszert is küldött Moszkvának, továbbá visszaküldött egy Sz-300-as orosz légvédelmi rendszert is.

Yörük Işık, egy tengerészeti ügyekkel foglalkozó török szakértő a brit lapnak azt mondta: a hajókon való fegyverszállítást műholdfelvételeken sem lehet kiszúrni, tekintve, hogy a fegyverek hagyományos tengeri konténerekben is szállíthatók.

Muhanad Hádzs Ali, a Carnegie Middle East Center nevű bejrúti agytröszt egyik munkatársa felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere meginog, az súlyos következményekkel járhat Irán számára, különösen ami a szír viszonyt illeti, mivel Basár el Aszad elnök rezsimje függ az orosz légi támogatástól, továbbá Oroszország az, amely koordinálásával szintén megpróbálja megelőzni a közvetlen konfliktust köztük és Izrael között.

A lap felidézi továbbá, hogy az ukrán hírszerző szolgálatok a múlt héten azzal vádolták Georgiát, hogy a szankciók hatály alá tartozó katonai felszereléshez segít hozzájutni Oroszországnak. A kijevi hírszerzési igazgatóság közleménye szerint a georgiai különleges szolgálatok állítólag utasításokat kaptak a politikai vezetéstől arra, hogy ne akadályozzák a „Kelet-Ázsiából” kiinduló, az újabb nyugati szankciók megkerülésére használt csempészútvonalakat. Georgiai tisztségviselők alaptalannak nevezték az ukrán állításokat.

Amerikai tisztségviselők pedig arról számoltak be, hogy Oroszország fegyvereket és támogatást kért Kínától az Ukrajna elleni invázióhoz.

Az AP amerikai hírügynökség szerint az Oroszországgal szövetséges Szerbia

kínai légvédelmi rendszert vett át a hétvégén egy titkos művelet keretében.

Nyugaton attól tartanak, hogy az ukrajnai háborúval egy időben fegyverkezés kezdődhet a Balkánon, ami fenyegetést jelenthet az amúgy is törékeny regionális békére.

Az ukrán gyerekek mintegy kétharmadának kellett elmenekülnie otthonából, Manuel Fontaine, az UNICEF vészhelyzeti programjának vezetője közölte: még nem találkozott ilyen jelenséggel 31 éves humanitárius munkája során.