Miközben a tanárok megalázóan alacsony fizetésük miatt sztrájkoltak, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénzügyi kultúrájukról készült jelentést tett közzé márciusban – vette észre a Népszava.
A teljesebb kép kedvéért a felmérés készítői megpróbálták felmérni a válaszadó tanárok anyagi helyzetét is. A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással, amit a jelentés „rendkívül jó aránynak” tart. A hónapról-hónapra élők alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségével, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénz hiányát.
A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.
A megtakarításokat – ezek átlagos összegére nem kérdeztek rá – elsősorban folyószámlán tartják a válaszadó tanárok, holott ott – állapítja meg a jelentés – az alacsony kamat és a kezelési költség miatt veszítenek értékükből. A tudatosabbak (vagy talán azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban tartják a spórolt pénzüket. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.
A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A hivatalos cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak „érvényes válaszokat” a 21 kérdésre.
A megkérdezett tanárok elsöprő többsége az általa oktatott szaktól függetlenül fontosnak tartotta a pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatását. A többség úgy vélte, hogy leginkább a családi/egyéni háztartási költségvetés kapcsán tudnak ismereteket átadni, de igyekeznek felhívni a tanulók figyelmét a hitelfelvételi tudatosságra és a pénzügyi sérülékenység kockázatára is. A felmérés készítői arra jutottak, hogy a pénzügyi eszközök és megoldások gyakorlati alkalmazása jelentősen hozzájárul a pénzügyi tájékozottsághoz és a tudás átadásának hatékonyságához. A pedagógusok pedig jellemzően túlértékelik saját pénzügyi gazdasági ismereteiket.
A válaszadók kétharmada volt nő, ami alacsonyabb a közoktatásban meglévő valós férfi-nő arányhoz képest. A kérdőív kitöltőinek átlagéletkora 50,5 év volt, a legfiatalabb megkérdezett 24 éves, a legidősebb 74 éves volt. A kitöltők több mint fele 50 év fölötti volt, így a 20-39 évesek igencsak alulreprezentáltak voltak. A megkérdezett pedagógusok 18,2 százaléka általános iskolai tanár vagy tanító, 60,6 százalék érettségit adó középiskolában oktat, míg 15 százalékuk szakiskolában.(A fennmaradók a felsőoktatásban, vagy készségfejlesztő iskolában dolgoznak.) Harmaduk humán, 30 százalékuk reál tárgyat oktat, 13 százalékuk pedig pénzügyi, gazdasági ismereteket. (A többiek ettől eltérő tárgyat.)
Ami a jelentésből kimaradt
Nem szerepel a jelentésben, de összevetésül érdemes megemlíteni, hogy ma Magyarországon a pályakezdő állami oktatásban elhelyezkedő tanárok bruttó 219 ezer forintot (a 15 ezres pótlékkal együtt nettó 160 ezret) vihetnek haza havonta, ami éppen megegyezik egy szakmunkás minimálbérével. Három év és egy sikeres minősítő vizsga után a fizetés bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré cirka 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet. A gyakorló tanárok közelmúltban közzétett beszámolói szerint a hó végén még azt is meggondolják, hogy gyümölcsöt vegyenek, az fel sem merül, hogy megtakarítást halmozzanak fel. Ennek fényében döntött úgy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hogy azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve március 16-án határozatlan idejű sztrájkot hirdetett. A kormány válaszul rendeletet hozott ennek ellehetetlenítésére. A PSZ számításai szerint öt év múlva nyolcezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, akiket a jó esetben két-háromezer pályakezdő tanár nem tud pótolni. Ráadásul az idén mintegy ezer fővel kevesebben jelentkeztek tanárképzésre.
