Franciaország;elnökválasztás;Marine Le Pen;Emmanuel Macron;

- Kiadták az előrejelzést, Emmanuel Macron nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, Marine Le Pen a második

Két hét múlva dől el, melyikük vezeti Franciaországot a következő öt évben.

A jelenlegi államfő, Emmanuel Macron a szavazatok 28,4 százalékával megnyerte a 2022-es franciaországi elnökválasztás első fordulóját. Második helyre a szélsőjobboldali Marine Le Pen futott be a voksok 23,4 százalékával. Ezzel ők ketten jutnak be a megméretés április 24-én tartandó második fordulójába – derül ki a francia elnökválasztás vasárnap rendezett első fordulója után közzétett előrejelzésekből, az Ipsos-Sopra Steria felméréséből.

A harmadik helyet a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon szerezte meg 21,1 százaléknyi szavazattal. Tőlük jelentősen leszakadva a másik szélsőjobboldali jelölt, Éric Zemmour végzett a negyedik helyen 7,0 százalékkal, utána pedig Valérie Pécresse Nicolas Sarkozy exelnök pártjának, a jobboldali Köztársaságiaknak a jelöltje következik a voksok 4,7  százalékával. A másik exelnök, Francois Hollande szocialistáinak a jelöltje, Anne Hidalgo párizsi polgármester mindössze 1,8 százaléknyi szavazatot szerzett. Ő az előrejelzés megjelenése után azonnal Emmanuel Macron támogatására szólította fel a híveit a második fordulóban, de később hasonlóan tett Valérie Pécresse is, aki szerint „káosz” jönne Franciaországban, ha Marine Le Pent elnökké választanák.

Az előrejelzést folyamatosan frissítik, néhány tized százaléknyi különbséget mutatnak a korábban közöltekhez képest. Cikkünkben a vasárnap este 9 óra 3 perckor közzétett adatok szerepelnek.

Ez az előrejelzés hivatalosan nem exit poll, hanem úgy készült, hogy néhány kiválasztott szavazókörben még urnazárás előtt összeszámolták a leadott voksok egy részét és az eredményt kivetítették az elnökválasztás egészére. Bár kézenfekvő lenne, hogy olyan szavazóköröket válasszanak ki, amelyek eredménye hűen tükrözi, hogyan szavaz egész Franciaország, a Le Monde szerint nem szükségszerűen erről volt szó, olyan szavazókörök eredményeit összesítik egy előrejelzésben, ahol az emberek hagyományosan megméretésről megméretésre hasonlóan szavaztak.

A részvétel kevéssel elmaradt az öt évvel ezelőttitől, délután 5 óráig a jogosultak pontosan 65 százaléka voksolt, ami 4,4 százalékponttal marad el a 2017-es aránytól, az előrejelzés szerint pedig 74 százalékon fog megállni.

Emmanuel Macron a kis északi kikötővárosban, Le Touquet-ban szavazott, Marine Le Pen onnan nem túl messze, Henin-Beaumont-ban adta le a voksát.

Az Emmanuel Macron vezette liberális párt, a LREM eredményváróján a jelenlegi elnök hívei a „Még öt év! Még öt év!” rigmust kezdték el skandálni az előrejelzés hallatán. 

Eközben Jean-Luc Mélenchon táborán keserédes hangulat lett úrrá a halvány reménnyel, hogy az előrejelzés ellenére a politikusnak sikerül befutnia a második helyre Marine Le Pen előtt. Hatalmas fegyvertény lenne, de a szélsőbaloldali jelölt valamivel jobban szerepel most, mint 2017-ben, amikor a szavazatok 19,6 százalékát kapta meg.

Maga Jean-Luc Mélenchon azt mondta, hogy a 300 ezer szavazója tartózkodjon vagy Emmanuel Macronra adja a voksát április 24-én. Egyetlen voksot sem szabad adnunk Marine Le Pennek – figyelmeztetett többször is a politikus, aki utoljára indult elnökválasztáson. Persze akadt valaki, aki adott voksot, nem is egyet, mégpedig a másik szélsőjobboldali jelölt, Éric Zemmour személyében, aki Marine Le Pen támogatására szólította fel a híveit.

Pártja, az RN eredményváróján Marine Le Pen azt mondta, mindenki elnöke lesz, és „civilizációs” jelentőségű döntésnek nevezte az április 24-i második fordulót. A kilenc órai előrejelzés szerinti 23,4 százaléknyi voks a legjobb teljesítmény, amelyet valaha elnökválasztáson nyújtott. 2017-ben a voksok 21,3 százalékával jutott be az elnökválasztás második fordulójába Emmanuel Macron mögött.

Emmanuel Macron a maga beszédében úgy fogalmazott, „még semmi nem dőlt el”, ő a következő napokban fáradságot nem kímélve fog dolgozni, hogy meggyőzze Marine Le Pen szavazóit, az ő programja jobb választ ad a félelmeikre és a jövő kihívásaira a szélsőjobboldali jelölténél. Hétfőn emiatt el is utazik az északi Pas-de-Calais-ba, amelynek a parlamenti képviselője Marine Le Pen.

Marine Le Pen a mostani második helyéért rengeteget köszönhet Mészáros Lőrincnek, a többségi tulajdonában lévő MKB Bank ugyanis 10,6 millió euróval támogatta az addig halódó választási kampányát. Hivatalban lévő elnökként Emmanuel Macron eközben szinte alig kampányolt, alig több mint egy hónapja, március 4-én jelentette be, hogy indul. A késlekedésre az orosz-ukrán háborúval adott magyarázatot, pénteken egy rádióinterjúban pedig jelezte, sajnálja, hogy így történt.

Az Ipsos-Sopra Steria közölt egy előrejelzést a második fordulóról is, 1172 embert kérdezve meg a nyolc óra urnazárás után arról, kire fog szavazni április 24-én.

E szerint két hét múlva Emmanuel Macront a szavazatok 54 százalékával választják meg Franciaország elnökének, Marine Le Pen 46 százaléknyi voksot fog kapni.

Bár az első forduló előtt nem tartottak nyilvános elnökjelölti vitát, csak a második forduló előtt fognak a két rivális részvételével. Az öt százalékpontnyi különbség közöttük egyébként nagyobb, mint amilyen arányra a megfigyelők számítottak.

Az orosz csapatokat korábban Szíriában vezető Dvornyikov hírhedt a civilek elleni kegyetlenkedéseiről.