Az Orbán-kormány az elmúlt években tudatosan gátolta Ukrajna euroatlanti törekvéseit - állapította meg az RBK ukrán hírügynökség egyik vezető elemzője. Írását – amely egyúttal a georgiai, az ukrán és az orosz változatban egyaránt grúz néven említett kormány oroszbarát magatartását is vizsgálja – a hírügynökség napok óta a címoldalon kiemelten ajánlja olvasói figyelmébe.
Milan Lelics szerint bár pártja stabilan vezette a közvélemény-kutatásokat, az április 3-i választások előtt, 2010 óta először esély volt rá, hogy Orbán Viktor elveszti hatalmát. Ennek elkerülésére a magyar miniszterelnök az orosz-ukrán háború témáját látta alkalmasnak. Arra hivatkozva, hogy Magyarország ne keveredjen bele a háborúba, kategorikusan elzárkózott attól, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának, és azt is megtiltotta, hogy más országok ilyen szállítmányai magyar területen haladjanak keresztül. Ezek után természetesen senkit nem érhetett váratlanul, hogy ellenzi az orosz kőolaj- és földgáz szállítások embargóját. Továbbá megvádolta az ukrán vezetést azzal, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba, a kulisszák mögött egyezkedik az ellenzékkel.
Orbán kihasználta a magyar választók félelmét, és dominanciája a médiában működött: nemcsak megőrizte hatalmát, hanem még meg is erősítette pozícióit. Az ukránellenes retorika sikeresnek bizonyult, sőt Orbán a hagyományosan „baloldalként” emlegetett ellenzék, valamint a brüsszeli bürokraták és Soros György mellé Volodimir Zelenszkij személyében újabb ellenfelet is fölvett listájára. Az elemző utal az ukrán elnök kijelentésére, hogy „Orbánnak választania kell Oroszország és a világ többi része között”. A budapesti ukrán nagykövetet ezután behívatták a magyar külügyminisztériumba.
Ugyanakkor nem lehet kijelenteni, hogy Orbán-kormány egyértelműen Oroszország szövetségeseként viselkedne a háborúban - idézi az RBK-Ukraina hírmagyarázója Mihail Drapak külpolitikai szakértőt. Bár a kétoldalú viszony politikailag az illiberalizmuson, gazdaságilag pedig a magyar energetikai függőségen alapul, Orbán mégiscsak elítélte az orosz agressziót, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi függetlensége mellett, és támogatja a szankciókat - mondja a szakértő (az egyes magyar kikötésekről a cikkben nincs szó).
A georgiai kormány tevékenységét érintő fejtegetések ismertetésére terjedelmi okok miatt itt nincs lehetőség, a hírügynökség viszont tipográfiailag is kiemelve hangsúlyozza, hogy ukrán részről hálásak mindkét ország polgárainak azért a támogatásért, amelyet Ukrajnának nyújtanak az orosz agresszió elleni harcában.
Amikor Zelenszkij hétvégén sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy akadt olyan európai vezető, aki bizonyítékokat vár a bucsai mészárlás körülményeire, jól értesült, de meg nem nevezett források szerint a magyar miniszterelnökre gondolt. Idézték a vezető lengyel kormánypárt vezetőjét, Jaroslav Kaczynskit, aki szemészeti vizsgálatot látna jónak, ha a magyar miniszterelnök továbbra is kételkedik a történtekben. Később természetesen azonnal beszámoltak a magyar kormány sajtófőnökének nyilatkozatáról is, miszerint a miniszterelnök elítéli a bucsai tömeggyilkosságot.
Miközben a világ az orosz háborús bűnöktől visszhangzik, Szijjártó Péter az ukrán nagykövetet kérette beAz egyik EU-tagország miniszterelnöke bizonyítékokat követelt Volodimir Zelenszkijtől, hogy nem megrendezett jelenet volt a bucsai tömegmészárlás