Nagy feltűnést keltett nemrégiben Ferenc pápa kijelentése, aki nem tartotta kizártnak, elutazik Kijevbe, ha ezzel hozzájárul a békéhez. Korábban, kivált az első világháború ellen számos békefelhívást tett XV. Benedek óta a pápák több kezdeményezést tettek a megbékélésért, de olyanra még nem volt példa, hogy az egyházfő a háborúba sújtott övezetbe utazzék.
Ferencet nemrégiben Volodimir Zelenszkij elnök személyesen invitálta Ukrajnába. Azt is elmondta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Két telefonbeszélgetés azonban lezajlott Zelenszkij és közte. A háborús bűnöket dokumentáló bucsai rémtettekkel kapcsolatban kijelentette: „Ez Káin szelleme”. „Hajlandó vagyok minden szükségeset megtenni”, mondta, s hozzátette, a háttérben a Szentszék több diplomáciai kezdeményezést is tett, amelyekkel nem álltak a nyilvánosság elé.
Lenne-e értelme a pápa kijevi útjának? Nyilvánvalóan óriási visszhangja lenne, s az ukrán főváros környékéről már visszavonult az orosz hadsereg, így biztonsági szempontból nem lenne annyira kockázatos, mint néhány héttel ezelőtt. A pápa egyik békeküldötte, a cseh származású Harald Czerny bíboros azonban úgy vélte, akkor volna hasznos a pápalátogatás, ha már konkrét tervek születnének a megbékélésre.
Ferenc pápa kezdettől fogva fellépett a háború ellen. Már az Ukrajna elleni támadás másnapján felkereste Oroszország Szentszékhez akkreditált nagykövetét, Alekszandr Avgyejevet, akinek aggodalmát fejezte ki az orosz hadművelet miatt.
A pápa ezután minden fórumon elítélte az agressziót, ám érték bírálatok amiatt, hogy nem említette név szerint Vlagyimir Putyint. Ez azonban tudatos stratégia volt részéről. Nem akarta, hogy túl elfogultnak tűnjék, mivel egyrészt bízott abban, hogy bár a vérontásnak már nem tudja elejét venni, de hatékonyan képes fellépni legalább a fegyvernyugvásért, a polgári lakosság védelméért, másrészt azt remélte, hogy az ökumenizmus jegyében pápasága során másodszor is találkozhat az orosz ortodox egyház fejével, Kirill pátriárkával, aki Putyin agresszív fellépésének radikális támogatói közé tartozik. A pápa elmondta, folyamatban van a szervezés és felmerült, hogy a Közel-Keleten rendezik meg. Ferenc pápa március közepén videokapcsolaton keresztül beszélt az ortodox pátriárkával, de csak általánosságban beszéltek a háborúról, nyilvánvalóan nem akartak olyan lépéseket tenni, amelyekkel a későbbiekben lehetetlenné válna találkozójuk. Amint a pápa kifejtette, „ugyanannak a szent népnek a pásztorai vagyunk, amelyik hisz Istenben, a Szentháromságban, Isten Szent Anyjában. Ezért egyesíteni kell erőinket, hogy segítsük a békét, a szenvedőket, és a béke útját keressük a fegyverek megállításáért”.
Bár a pápa valóban név szerint valóban nem említette Vlagyimir Putyint a háború elindítójaként, az egyes háborúk kezdetén az egyházfők soha nem nevezték meg az agresszort, hogy hagyjanak esélyt az öldöklés megállítására és az emberi életek megmentésére. Szent II. János Pál 1999-ben, a koszovói háború idején például nem nevezte meg az etnikai tisztogatás elkövetőit, mindig lehetőséget adva annak, hogy megtartsák Szerbiával a kommunikációs csatornákat.
A pápa március 13-án, a római püspökké választásának kilencedik évfordulóján egyértelmű szavakkal szólított fel a „gyermekek, ártatlanok barbár gyilkolásáról”, felszólított a „mészárlás” leállítására, valamint az Ukrajna elleni „elfogadhatatlan fegyveres agresszió” befejezését sürgette. A pápa emlékeztetett arra is, hogy azok, akik az erőszakot vallási okokkal indokolva támogatják, „meggyalázzák Isten nevét”.
Ahogy haladt előre a háború, úgy vált Ferenc is egyre elkeseredettebbé, egyúttal egyre keményebbé az oroszokkal szemben. Egyik imájában, március 25-én Oroszországot tette felelőssé a konfliktusért. Ezután mind többször mutatott rá, ki felelős az invázióért, április 2-án pedig már egészen egyértelmű utalást tett a legfőbb felelősre. Mint fogalmazott, egy „hatalmasság” nacionalista érdekek miatt szítja a konfliktust.
