A Kopint-Tárki mérsékelten, 1 százalékponttal lefelé módosította idei GDP-növekedési előrejelzését, a tavaly év végén jelzett 5 százalékról 4 százalékra - jelentette be Palócz Éva vezérigazgató a kutatóintézet tavaszi konjunktúrajelentésének online bemutatásán csütörtökön. A mérsékelt rontás oka, hogy a növekedés húzóerejét a magánfogyasztásban adja, amelyet idén februárban mintegy 1260 milliárd forintnyi úgynevezett jóléti intézkedésekkel támogatott meg a kormány. Ennek első eredménye a szerdán megismert, várakozáson felüli kiskereskedelmi adatokban is látszik. Mindezek mellett a Kopint-Tárki, amennyiben a havi deficitek 200-300 milliárd forint között maradnak, 2022-re 6,5-7 százalékos (4500 milliárdos) GDP-arányos államháztartási hiányt és 74-75 százalékos államadósság-rátát vár. Az uniós pénzek érkezése javíthatna a helyzeten, ám Palócz Éva az év vége előtt nemigen lát esély a megegyezésre.
Az idei pénzromlás mértéke elérheti a 8,7 százalékot, de akár meg is haladhatja azt. A kutató a gyorsuló inflációt nevezte a legfőbb gazdasági veszélynek. A prognózisban a háztartási energia és üzemanyagok hatósági árának esetleges eltörlését csak kismértékben vették figyelembe, mivel feltevésük szerint nem valószínű, hogy a világpiaci árakat a kormány "egycsapásra és teljes mértékben" érvényesítené a lakossági árakban. Ugyanakkor úgy látják, a jelenlegi magas világpiaci árak mellett a befagyasztott alacsony hatósági energiaár nem tartható fent a költségvetési kiigazítási kényszer mellett. A befagyasztott árak ugyanis a szolgáltatóknál olyan veszteséggel járnak, amelyet a költségvetésnek előbb-utóbb kompenzálnia kell.
A Raiffeisen Bank elemzői, akik szintén csütörtökön ismertették előrejelzésüket, a korábban várt 4,5 százalék helyett az idei gazdasági növekedést 2,5 százalékosra, a jövő évi pedig 2 százalék körülire becsülik, míg az idei átlagos infláció elérheti a 10 százalékot, és az 2023-ban is csak 6 százalékra mérséklődik.
