A legalacsonyabb minőségű, akciósan kínált húsvéti sonka az idén is nagyjából ugyanannyiba kerül, mint tavaly, a minőségi termékek viszont 10-15 százalékkal drágultak. Az élősertés árában az elmúlt hetekben bekövetkezett árrobbanást – két hónap alatt 60 százalékos drágulást – a Húsvét így még megúszta. Az ilyenkor fogyasztott, hosszabban érlelt termékek ugyanis még az olcsóbb, az árrobbanás előtti alapanyagokból készültek – mondta el húsvéti sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke. A húsipari termékek önköltségi árának jelentős növekedése ugyanakkor be kell épüljön a fogyasztói árakba is, mert csak így van esély arra, hogy 2-3 év múlva is lesz magyar húsipar, megfelelő mennyiségű és minőségű hazai hús és húskészítmény az üzletek polcain – hangsúlyozta.
A húskészítmények zömének alapanyagául szolgáló élősertés ára az elmúlt három évben szélsőségesen ingadozott az afrikai sertéspestis és a Covid-járvány, majd a háború miatt, és a húsipar energia-, bér- és csomagolási költségei is jelentősen emelkedtek.
Az élősertés árának 2019-es, közel 50 százalékos drágulását 2020-ban 30 százalékos áresés követte, tavaly év elején 25 százalékkal nőtt, majd ismét visszaesett az ár. Az idei év elején pedig 60 százalékot ugrott. Éder Tamás szerint árcsökkenés a közeljövőben nem várható, hiszen a sertéstenyésztés önköltsége folyamatosan növekszik, az orosz-ukrán háború pedig tovább ront a helyzeten. A takarmánygabona ára két év alatt két-háromszorosára, az energiaköltség egy év alatt négy-ötszörösére ugrott, most pedig két olyan ország áll háborúban egymással, amely a kukorica- és a búzakivitel 30-40 százalékát adja a világpiacon. Az energia-, a bér-, a logisztikai költségek növekedése, a csomagoló anyagok drágulása ugyanakkor a húsiparra is komoly terhet ró, ezért a sertéshús és a húskészítmények fogyasztói árának is emelkednie kell, különben a húsipar veszteségessé válik – magyarázta a Hússzövetség elnöke.
A növekvő költségek érvényesítése mégis nehezen megy. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta a sertéscomb fogyasztói ára 64, a rövidkarajé 78 százalékkal emelkedett. Eközben a gázolaj ára megduplázódott, a bruttó átlagkereset a háromszorosára nőtt – hozott fel példákat Éder Tamás. Úgy fogalmazott: súlyos következményekkel járhat a kiskereskedelmi láncok ellenállása az önköltségek fogyasztói árba történő beépítése kapcsán. Szerinte az eddigi gyakorlatokat félre kell tenni: amikor napról napra ugrik az energia vagy a csomagolóanyagok ára, akkor rugalmasabb és gyorsabb ártárgyalásokra van szükség.
A húspari szereplők többségének nincs tartaléka, bármennyire fájdalmas is a fogyasztók számára, nem tudják lenyelni a növekvő költségeket
– szögezte le az elnök.
A sertéscomb ugyanakkor most az ármaximált termékek közé tartozik, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a napokban megpendítette az árstop folytatását. Éder Tamás szerint az októberi szinten meghúzott árstopos ár, és a január végi, az árstop indulása előtti piaci ár között eleinte nem volt lényegi különbség, most viszont már van, így beláthatatlan, mit hoz egy esetleges hosszabbítás. Arra is kitért, hogy az áremelés minden bizonnyal a fogyasztás visszaesésével jár majd, a termékpaletta olcsó „imitátumokra” – feltét, rudacska, pálcika – és drága prémiumtermékekre válhat szét, és felerősödhet az olcsó tömegtermékek importja is.
A vásárlók ugyanakkor már most is egyre kevésbé képesek megfizetni a növekvő élelmiszerárakat.
Tavaly háztartásonként 2,5 kiló sonkát, füstölt húst vásároltak a családok a március-áprilisi időszakban, és erre 5400 forintot költöttek. 2011-ben ugyanakkor még 3,1 kiló volt a háztartásonkénti mennyiség, ami 3400 forintból kijött – derült ki a Gfk Hungária adataiból. Tavaly a háztartások kevesebbet költöttek feldolgozott húsokra, mint 2020-ban, értékben és mennyiségben is csökkentek a háztartások vásárlásai – mondta el Turcsán Tünde, a piackutató cég FMCG üzletágának igazgatója. A feldolgozott húsok forgalma tavalyelőtt 399, tavaly 393 milliárd forintot tett ki, a háztartásonként vásárolt mennyiség pedig 50 kilóról 49 kilóra csökkent. Eközben a pandémia előtti időszakhoz képest a sonka és a füstölt húsok ára 21,1 százalékkal nőtt, a kolbász, a szalámi és a szalonna 14,8, a kenőmájas 13,6, a párizsi 13,1, a gépsonka 11,3, a virsli 11,2 a felvágott 3,4 százalékkal drágult 2019 és 2021 között.
A diszkontok szerepe a húsvéti sonkák értékesítésében jelentősen megnőtt, a piacok, és a hentesek is erősödni tudtak, a kisboltláncok szerepe viszont visszaszorult. Ebből a szempontból lehet érdekes, hogy az ismert gyártói márkák és a diszkontok saját márkás termékeit a vásárlók csaknem kétharmada ugyanolyan jó minőségűnek tartja, 13 százalékuk pedig még jobbnak is ítéli. Az élelmiszer-vásárlási szempontok között pedig továbbra is élen jár a frissesség és ízletesség, tavaly ugyanakkor 3-3 százalékponttal nőtt az ár, illetve az alapanyag minőségének fontossága.
A tojás magyar, a sonka külföldi
A magyar termékek kínálati aránya 0,8 százalékponttal 71,3 százalékra nőtt a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc boltjaiban, ami fejlődésnek mondható, hiszen 2020-ban még 8 százalékos csökkenés volt látható 2014-hez képest – ismertette Kasza Gyula főosztályvezető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavaly ősszel lefolytatott vizsgálatának eredményeit. Olyan alapélelmiszereket vizsgáltak 17 kategóriában – például csirke, sertéshús, húskészítmények, tejtermékek, tojás, gyümölcsök, zöldségek, lekvárok, konzervek –, amelyekből Magyarország megfelelő önellátási szinttel rendelkezik. Azt találták, hogy a hazai láncok kínálatának 77,7 százalékát teszik ki a magyar termékek, a nemzetközi láncoknál pedig 68,6 százalék az arány.
A legerőteljesebben a Lidl, az Aldi és az Auchan bővítette hazai termékpalettáját. A Lidl a 65,2 százalékos hazai termékkínálatával így is majdnem sereghajtó, ám az Auchannál már a kínálat 73,7 százalékát teszik ki a magyar termékek. Ez utóbbi átlagon felüli arány, mint ahogyan az Aldi 71,8 százaléka is, az Auchan ráadásul le is körözi a magyar tulajdonú Reál 72,3 százalékos hazai termékkínálatát. A szintén magyar tulajdonú Coop és a CBA termékei 82,2, illetve 78,7 százalékban hazaiak. Mindez különösen annak függvényében érdekes, hogy a minap Orbán Viktor miniszterelnök ismét belengette, hogy sor kerülhet a külföldi élelmiszerláncok kiszorítására a magyar piacról. A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket igénylő termékről van szó, annál szűkösebb a hazai kínálat. Míg például a friss húsokból, tejből, tojásból a kínálat 96 százaléka hazai, addig a sonkák, sajtok esetében már csak 38-43, a joghurtoknál pedig kevesebb, mint 17 százalék az arány.
