Sztanyiszlavov a magyar-orosz együttműködést, köztük a Paksi Atomerőművet érintő kérdést illetően az energetikai együttműködés „zászlóshajójának” nevezte a Paks 2 projektet, amellyel kapcsolatban arról számolt be, hogy a magyar Országos Atomenergia Hivatal véglegesíti a kivitelező által benyújtott technikai dokumentumok értékelését, és reményeik szerint hamarosan a jelenlegi szakaszhoz szükséges összes engedélyt megkapják.
Sztanyiszlavov a magyar vezetésre hivatkozott, amely többször is kijelentette, hogy a Magyarország energiaszükségleteinek 52 százalékát kitevő nukleáris energia nélkül „egyszerűen lehetetlen” biztosítani a gazdaság stabilitását és a magyar háztartások energiaellátását, „különösen a magyarországi árak mellett, amelyek a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában”. Az orosz nagykövet ezért „feltételezi”, hogy a leendő kormány
továbbra is érdekelt marad a „két ország közötti legnagyobb kétoldalú projekt megvalósításában”, amely „élénkítőleg hat a magyar gazdasági fejlődésre is”, és – mint mondta – munkalehetőséget biztosít a kis és középvállalkozásoknak.
A nagykövet mindazonáltal beszélt arról is, hogy az uniós szankciók, „amelyekhez Magyarország
kénytelen (sic!) volt csatlakozni, nem teszik lehetővé a kedvező feltételek megteremtését a projekt sikeres és időszerű megvalósításához”, ám – mint fogalmazott – mind a magyar, mind az orosz fél azt érzi, hogy „a kölcsönös érdekeknek megfelelő végeredményre összpontosítanak”.
Az interjúban a RIA Novosztyi felidézi, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette, az orosz gáz- és olajellátásra vonatkozó szankciók „vörös vonalat” jelentenek Magyarország számára. A kérdésre, hogy ez az álláspont megváltozhat-e a választások után, a nagykövet azt mondta, hogy „nem hiszi, ez egyszerűen alaptalan, különösen a választás eredményeit figyelembe véve”.
„A kampány során a Fidesz-KDNP kormánykoalíció világossá tette, hogy nem képezheti a szankciók tárgyát Magyarország együttműködése Oroszországgal az energetikai szektorban, mivel az létfontosságú az ország gazdasága és állampolgárai jólétének szempontjából. A »vörös vonal« abban áll, hogy az orosz energiaforrások nélkül a magyar gazdaság egyszerűen megbénulna”
- mondta.
Sztanyiszlavov ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a gáz körülbelül 80, a kőolaj 55 százalékát teszi ki a magyar importnak, igaz, ennek vonatkozásában ismét megemlítette a Paks 2 projektet is.
A nagykövet beszélt továbbá arról is, hogy „a magyar kormánynak
sikerült ellenállnia a »leplezetlen nyomásnak«, amelyet Washington, Brüsszel és számos európai »főváros« gyakorolt rá annak érdekében, hogy csatlakozzon az EU »szankciós táborához«, amely az orosz energiaforrásokról való teljes lemondásért küzd”.
A nagykövet megemlítette, hogy ehhez még Magyarországnak „egyes V4-es partnerei” csatlakoztak, amelyek pedig korábban „mindig együttesen cselekedtek”. És – mint Sztanyiszlavov fogalmaz – jött még
„a kijevi rezsim moralizálása a magyar ellenzék »javaslatára« (sic!), ami meglátása szerint, nagyon rövidlátó, és rendkívül szakszerűtlenül vitték véghez, úgy is mondhatná, hogy nagyon ügyetlen módon”.
A nagykövet szerint, ha Orbán Viktor kormánya „képes volt állni az ütést” a választási kampánynak ebben a szakaszában, amely „nem volt könnyű a kormánykoalíció számára”, akkor „nem látja okát annak, hogy az új kormány másként cselekedne”.
A kérdésre, miszerint Ukrajna valóban megpróbált-e beavatkozni a magyarországi választásokba, Sztanyiszlavov úgy válaszolt, hogy „a helyi sajtóban” a múlt héten megjelentek olyan „értesülések”, miszerint „az egyesült magyar ellenzék megállapodott a színfalak mögött Ukrajna vezetésével”.
A nagykövet állítása szerint ezek „hitelességét” megerősítette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy az ellenzék, győzelme esetén, „katonákat és fegyvereket küldene Ukrajnába, továbbá leállítaná a magyar-orosz energetikai együttműködést”.
Sztanyiszlavov szerint
Ukrajna budapesti nagykövete megvitatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel „a választások befolyásolásának lehetőségét a magyar ellenzék javára”.
A nagykövet szerint „úgy tűnik, hogy Márki-Zay Péter és ellenzéki pártok vezetői tanáccsal látták el az ukrán elnököt az Európai Tanácsban elmondott beszédét megelőzően, ahol megengedte magának, hogy nagyon pimasz módon beszéljen a rendkívül tapasztalt politikusnak számító, akár »nehézsúlyúnak« is mondható Orbán Viktor miniszterelnökkel, és bírálja a magyar nép érdekében általa hozott politikai döntéseket”.
