Bár a február hagyományosan az év „leglustább” hónapja a bolti vásárlásokat tekintve, a választások előtti kormányzati pénzszórás hatására a háztartások az idén az év második hónapjában is költekezésbe kezdtek. Februárban ugyan már 8,3 százalékra ugrott az infláció, ám ebben a hónapban érkezett meg a családi adó-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a magasabb minimálbér, a 25 év alattiak pedig már adómentességet élvezhettek. Az így kiosztott mintegy 1200 milliárd forint pluszból 200 milliárd landolt azonnal a boltok kasszáiban, legalábbis ennyivel költöttek többet februárban a vásárlók. Ennek felét persze a drágulás vitte el, a Blokkk.com szakportál szerint ugyanis a boltos drágulás a hivatalos, teljes inflációnál nagyobb, 11 százalékos volt.
Ezzel a járvány kitörése óta nem tapasztalt mértékben, 9,8 százalékkal nőtt éves összehasonlításban a kiskereskedelmi üzletek forgalma (ennél nagyobb ugrást a járvány előtti pánikvásárlások okoztak). Ebben a hónapban már életbe lépett a benzinárstop és az élelmiszerárstop: előbbi – a kutak üzemeltetőinek kontójára – járvány előtti szint fölé hozta az üzemanyag vásárlásokat. A KSH adatai szerint a kiskereskedelem forgalomnövekedéshez leginkább a benzinkutak 19, és a nem élelmiszer-kiskereskedelem 14,6 százalékos forgalomnövekedése járult hozzá. Utóbbin belül főként a járvány által leginkább megviselt használtcikk-üzletek, ruha-, és cipőboltok húztak bele 50, illetve 40 százalékos forgalomnövekedéssel, de a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben is 16, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 15, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 9,1 százalékkal többet vásároltak az emberek. Az élelmiszerüzletek forgalma ugyanakkor „csupán” 3,4 százalékkal nőtt.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője rámutatott: az éves forgalomnövekedés jelentősen meghaladta az 5,8 százalék körüli várakozásokat, és az előző hónaphoz képest is 1,5 százalékos volt a növekedés. Az élelmiszer-árstop fogyasztásra gyakorolt hatása szerinte elhanyagolható. Az év eleji, a GDP 3-4 százalékát kitevő fiskális expanzió hatása ugyanakkor már februárban jelentkezett, hiszen a nem élelmiszer termékek esetében masszív bővülés történt. Az üzemanyag-forgalom jelentős megugrásában szerinte az alacsony bázis is közrejátszik, ugyanakkor az benzinárstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta hazánkba februárban. Ezen kívül a háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek (március elejéig nagyjából kétszázezer fő) költései mindhárom területen komoly hatással bírhattak.
A további fogyasztásbővülés erőteljesen függ attól, hogy a háztartások milyen arányban költik a beérkező pluszpénzeket termékekre és szolgáltatásokra, vagy megtakarításra. A márciusban bevezetett, külföldiekre vonatkozó korlátozás miatt eközben az üzemanyag-turizmus hatásai mérséklődnek. Az elemző ezek alapján úgy véli: az idei első félévben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami óriási kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború következtében a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben. Az év második felében a fiskális expanzió kifutása és az idei, minden bizonnyal az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezheti.
