– Száz új Mercedes busz áll forgalomba még az év vége előtt. A közbeszerzési eljárás lezárult, a nyertes konzorciummal a jövő héten aláírjuk a szerződést – örvendezett Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a múlt héten egy sajtóreggelin, ahol többek között szó esett a fővárosi közlekedési cégnek a háború és az energiaár-robbanás miatt tovább súlyosbodó pénzügyi helyzetéről. A buszok tankolása heti 65-71 millió forinttal kerül többe, a cég teljes energiaszámlája az év végére 13-14 milliárddal nagyobb lehet. Ezt a fővárosnak vagy a kormánynak kompenzálnia kell, mivel BKV ezt nem tudja önerőből kigazdálkodni – tette hozzá a közlekedési cég vezetője.
A BKV eredetileg új buszokat vásárolt volna, mert hosszútávon ez a legolcsóbb. Az új buszok garanciálisak, a csekély karbantartási költség miatt üzemeltetésük sokkal olcsóbb, mint a jelenlegi elaggott járműveké. A Fővárosi Közgyűlés tavaly áldását is adta az ehhez szükséges 30 milliárdos hitelfelvételre, amelyből 300 új járművet vettek volna. Az Orbán-kormány azonban hosszú várakoztatás után végül nem járult hozzá a kölcsön felvételéhez, így az új buszok beszerzéséről le kellett mondaniuk. A BKV így a tartós bérleti konstrukció mellett döntött, mivel ezzel a beszerzés és a hitelfelvétel nem a társaságot terheli, nincs szükség a kormány beleegyezésére sem.
A tendert tavaly augusztusban írták ki 50 szóló és 50 csuklós busz nyolc éves bérletére. Mind a bérelni kívánt járművek száma, mind a szerződés hossza növelhető: az alapmennyiségen túl további 15-15 busszal és 24 hónappal. Az opcionális lehetőségekkel együtt tehát 130 busz 10 éves bérleti szerződésére kértek ajánlatot. Alapfeltétel volt, hogy a vadonatúj járművek alacsonypadlósak, légkondicionálóval, utasszámláló berendezéssel felszereltek legyenek.
A tender mindkét részére három-három ajánlat érkezett ugyanazon pályázóktól, de végül csak az Omnibus Hungáriától és az Inter Tan-Ker City Kft. konzorciuma maradt talpon, mivel az esztergomi székhelyű Guzkó Kft.-t kizárták az eljárásból, a török tulajdonosú Otokoc Hungary Kft. pedig nem tartotta fenn az ajánlatát. Így a tendert a szóló és a csuklós buszok esetében is az Omnibus és az ITK City konzorciuma nyerte.
A konzorcium a szólóbuszok darabját az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető márciusi ajánlati összegzés szerint alkatrészekkel együtt havi 1,84 millió forintért adja bérbe, míg a csuklósokat 2,4 millió forintért. Az alapmennyiség – száz busz – bérlése így 96 hónapra 20,4 milliárd forintba kerül. Az opcionális lehetőségek igénybevétele esetén – plusz 30 busz és 24 hónap – esetén az összeg 33 milliárd forint fölé kúszik fel. (A Népszava információ szerint a tender kiírásakor ennél jóval barátibb összegre számítottak a teljes mennyiség –120 hónap és 130 busz – esetében összesen 20 milliárd körüli összegre.) De ez még mindig olcsóbb, mint a meglévő, állandó javítgatást igénylő buszok üzemben tartása – állította Bolla Tibor, aki hangsúlyozta, hogy nem sok választásuk maradt. A BKV cirka ezer darabos autóbusz állományának (van még ezenfelül 143 troli is) átlagéletkora meghaladja a 13 évet, 650 jármű túlfuttatott, megérett a cserére. A BKV-t most hiába kérdeztük, nem árulták el, hogy azóta aláírták-e a szerződést.
– Nem kétséges, hogy ez a legdrágább megoldás, különösen annak fényében, hogy a fővárosnak csak májusig van költségvetési terve, így egyelőre azt se tudni, hogy azután miből fizetnek a bért az önkormányzati cégek, köztük a BKV – árnyalta a képet Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, de rögtön azt is hozzátette, hogy „a munkavállalók számára az új autóbuszok beszerzése a munkafeltételek javulását jelenti, így egy érdekvédő csak örülhet ennek. Jelenleg 30-35 éves, több millió kilométer futott buszok is kimennek a fővárosi forgalomba. Ezeket sürgősen le kell cserélni, mert veszélyeztetik az üzemeltetés biztonságát. Kelenföldön már most menetkimaradásokat okoznak az elaggott járművek”.
– A közösségi közlekedés működtetése kötelező fővárosi feladat, ráadásul a járatritkítás se sokat segít. hacsak nem bocsátják el a dolgozókat is – állította Naszályi, aki szakszervezeti elnökként ezt nem támogathatja. Mint mondta,
a kérdés az, hogy a városvezetés a közösségi közlekedés járatainak drasztikus csökkentéséből fakadó politikai vagy a fedezethiány miatti pénzügyi kockázatot vállalja be.
A választási eredmények ismeretében ugyanis elég csekély az esély, hogy a kormány változtasson eddigi Budapest-ellenes politikáján. A városvezetésnek pedig úgy tűnik, nincs válságterve.
