;

ipari termelés;GDP-növekedés;orosz-ukrán háború;

- Fékezés előtt a magyar gazdaság, csak az a kérdés, lesz-e akkora leállás, mint a koronavírus-járvány miatt

A orosz-ukrán háború és az emiatt kivetett szankciók következtében a növekedés fenntarthatatlanná vált.

Februárban még a vártnál lényegesen gyorsabban nőtt az ipari termelés, a KSH előzetes adatai szerint az 4,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elemzők 2,5 százalékos növekedés vártak. Az ipari termelés az év első két havában 6,6 százalékkal volt nőtt. Mivel még csak előzetes becslésről van szó, a statisztikai hivatal csak annyit árult el, hogy az autóipar termelése csökkent, ennek ellenére nőtt a feldolgozóipar teljesítménye. A januári stagnálás után a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt emelkedett, utóbbié átlag feletti mértékben – közölte a KSH.

Az orosz-ukrán háború február 24-én tört ki, ám ez láthatóan még nem éreztette hatását az ipari adatokban, hiszen az ellátási láncok újbóli megszakadása ellenére a készletek még februárban kitarthattak, így a termelők nagyrészt tudták tartani a gyártási kapacitásaikat. Ezzel szemben márciusban már várhatóan jóval gyengébb teljesítményt látunk a főbb szektorokban – értékelte az adatokat Virovácz Péter.

Az ING Bank elemzője szerint a háború és az emiatt kivetett szankciók következtében a növekedés fenntarthatatlanná vált. A következő hónapok legfőbb kérdése az lesz, hogy lesz-e hasonló mértékű ipari leállás, mint a koronavírus-válság mélypontján. A háború során a globális értékláncba is integrált Ukrajnát azonban elhagyta a munkaerő jelentős része, a tőkét megsemmisíti. A hazai iparvállalatok alternatív beszerzési forrásokat kutatnak fel, amely javíthat az ellátási gondokon, ugyanakkor jelentősen emelkedő költségeket is hoz. Mindent egybe véve az ipar idei teljesítménye szinte megjósolhatatlan, de az egyértelműen kijelenthető, hogy a szektor egy újabb, rendkívüli sokkoktól terhelt év elé néz – mondta a Virovácz Péter.

A magyar gazdaság növekedési kilátásait – az ukrajnai háború előtt – az elemzők még öt százalékra várták, az első felülvizsgálatok szerint azonban örülhetünk, ha összejön a 2-3 százalékos bővülés, hisz a növekedést a háborús gazdasági sokk, az infláció és az emelkedő kamatok mellett idehaza még az elmaradó uniós támogatások és elkerülhetetlen költségvetési kiigazítás is fékezni fogja.   

KPMG: Nagyot üt az ukrán háború Az orosz-ukrán háború hatásai világszerte visszafogják a gazdasági növekedést és tovább növelik az inflációs nyomást – derül ki a KPMG friss előrejelzéséből. Noha Oroszország és Ukrajna együttesen is a világgazdaság viszonylag kis részét képviselik, ám mindkét ország fontos szereplője egyes kritikus piacoknak. Ilyenek a szénhidrogének, számos fém, mezőgazdasági alapanyag és alapvető élelmiszer piaca. Az Oroszország és Ukrajna közötti háború tovább fűti az inflációt: A KPMG elemzése szerint a globális infláció idén átlagosan 4,5–7,7 százalék, 2023-ban pedig 2,9–4,3 százalék között alakulhat. Az elemzés szerint a globális GDP-növekedés idén 3,3-4 százalék között, 2023-ban pedig 2,5-3,2 százalék között mozoghat. 

Az orosz elnök február eleji állításával szemben, miszerint Magyarország a tőzsdei tarifa ötödéért kapta volna az orosz fűtőanyagot, a valóság, hogy a két érték lényegében megegyezett.