Paks határában az atomerőmű bővítéséhez szükséges raktárat, festőműhelyt és ebédlőt épít a Spanyolországban bejegyzett, grúz tulajdonban lévő cég, a Roin World SLU magyarországi fióktelepe. A többmilliárd forintba kerülő munkák 2020 őszén startoltak, s az épületeket 2023-ban tervezik átadni. 2021-ben megfelelő ütemben haladt a beruházás, az építkezésen 110-en dolgoztak, közülük negyvenen magyarok, a többiek Grúziából, Fehéroroszországból Oroszországból és Ukrajnából érkeztek. Idén, március 4-én – alapanyaghiány miatt - kényszerszabadságra küldték a fizikai dolgozókat, akiknek aztán március 10-én nem érkezett meg a bankszámlájára a februári bér. Március 21-én véget ért a szabadság, s a visszatérő dolgozók nem kaptak választ arra a kérdésükre, hogy mikor jutnak hozzá elmaradt fizetésükhöz. Ráadásul a magyar munkásokat ezen a napon - újból csak az alapanyaghiányra hivatkozva - elbocsátották.
Az állástalanná vált dolgozók két hete a médiumoknak nyilatkoztak helyzetükről, emellett Harangozó Tamás, szocialista parlamenti képviselőhöz fordultak, aki jogi segítséget intézett számukra - a történtekről elsőként az RTL adott hírt. Most a Népszava megtudta, hogy azóta az elbocsátott dolgozók többsége – mint azt néhány érintett elmondta – talált más munkát. A bizonytalanná váló munkahelyről az elmúlt hetekben távozott és új munkát keresett a külföldi alkalmazottak mintegy fele, így jelenleg már csak 35-en dolgoznak az építkezésen.
Megkerestük Pakson a Roin World magyarországi fiókvállalatának humánvezetőjét, Cseh Tamást, akit arról kérdeztünk, hogy a cég volt dolgozói mikor jutnak hozzá elmaradt bérükhöz. Ő azt mondta, hogy hétfőn elkezdték rendezni ezt a tartozást, és a dolgozók többsége megkapta elmaradt bérét, néhány napon belül pedig valamennyien pénzükhöz jutnak. Cseh Tamástól megtudtuk azt is,
hogy azért a magyar dolgozókat építették le először, mert a munkákat oroszul beszélő mérnökök irányítják, s a tolmácsolás nehézségeit és költségeit is szerették volna megtakarítani.
Arról is kérdeztük a humánvezetőt, hogy a cég miért jutott ebbe a helyzetbe, köze van-e ennek az Ukrajnában dúló háborúhoz és az orosz befektetőket emiatt sújtó uniós retorziókhoz, ám ő azt felelte, hogy erről a cégnél senki sem kíván nyilatkozni.
Más forrásból viszont arról értesültünk, hogy alapvetően nem a háború miatt állt vissza „negyedgőzre” a munka. Az erőműbővítés fővállalkozója az ASE, az orosz állami tulajdonú atomenergetikai konszern, a Roszatom egyik leányvállalata. Az erőmű megvalósításáért felelős magyarországi projektcég, a Paks II. Atomerőmű Zrt. az ASE teljesítését egy-egy munkaszakasz lezárása után fizeti ki. Mivel az erőmű az uniós elvárások teljesítésének hiánya miatt évek óta nem tudja megszerezni a létesítési engedélyt, az ASE óvatosságból az előre tervezettnél lassabban halad a munkákkal, így viszont a Paks II. Zrt.-től is kevesebb pénzre tarthat igényt. Ezért aztán az ASE nehezen tud fizetni alvállalkozóinak, így a Roin Worldnek, ugyanakkor utóbbi cég eddig tartotta a tervezett ütemet. Mindez a spanyol vállalkozást is arra készteti, hogy lassítsa le a kiszolgáló épületek kivitelezését, ezért volt szükség az említett elbocsátásokra.
Vagyis a történet azt sugallja, hogy a Paks 2 megvalósulása körüli bizonytalanság következtében maradtak munka és bér nélkül a Roin World dolgozói. Ezt a bizonytalanságot tovább erősítette az Ukrajnát ért orosz invázió, ugyanis az uniós szankciók a Roszatomot is keményen sújtják. A konszernnél erről eddig senki sem nyilatkozott.
Újabb uniós szankciók jönnek Oroszország ellen, Paks 2 az egyik áldozat lehet