„Március 24-25. között Azerbajdzsán fegyveres erői megsértették az Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetői által kötött háromoldalú megállapodást (...) azzal, hogy behatoltak a Hegyi-Karabahban állomásozó orosz békefenntartó kontingens felelősségi körébe tartozó területre'' – jelentette be szombati közleményében az orosz védelmi minisztérium. Ezt megelőzően, pénteken Örményország közölte, hogy Azerbajdzsán „megszállta” a Hegyi-Karabah enklávé egy részét, amelyet a két ország közötti 2020-as háború végén a térségbe telepített orosz békefenntartók ellenőriznek.
Vlagyimir Putyin egyeztetett a helyzetről Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel. Az azerieket az a vád is érte, hogy török gyártmányú Bayraktar TB2 harci drónokat vetettek be Paruk környékén, ahol az örmény hírek szerint a robbanások három embert megöltek, 15-öt megsebesítettek. (Ezeket a török drónokat nagy sikerrel használják az ukrán erők is az orosz csapatok ellen. A hegyi-karabahi konfliktusban Törökország, akárcsak Szíriában, az ellentétes oldalon áll Oroszországgal, Ankara Azerbajdzsán, Moszkva Örményország támogatója.)
Baku tagad és cáfol, az azeri vezetés azt állítja, hogy egyetlen pontját sem sértették meg a tűzszüneti megállapodásnak. Moszkva ezt hivatalosan nem erősítette meg, de az azeriek szerint tisztázták a helyzetet az orosz védelmi minisztériummal, s valójában az örmények provokáltak, akik nem vonták vissza katonai egységeiket. Ezért arra szólították fel Moszkvát, hogy vonják ki a még ott állomásozó örmény csapatokat a sajátjuknak tekintett területről.
Az orosz külügyminisztérium „komolyan aggódik a régióban növekvő feszültségek miatt. És nem alaptalanul, hiszen Hegyi-Karabah a térség puskaporos hordója, az itteni törékeny béke garantálója pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök. A legutóbbi, 2020 őszi háborúban már presztízsveszteséget szenvedett Oroszország, amikor Örményország elveszítette az 1990-es évek óta általa ellenőrzött, örmények lakta azerbajdzsáni Hegyi-Karabah körüli területeket. Ugyanez komoly presztízsgyőzelem volt a török támogatást élvező azeri csapatoknak.
A kaukázusi feszültség éleződése igen rosszkor jön az ukrán fronton meglepően gyengén teljesítő Moszkvának, különösen, hogy a japán-orosz kapcsolat is ingataggá vált.
A Kreml március 22-én felfüggesztette a Japánnal folytatott béketárgyalásokat a vitatott hovatartozású Kuril-szigetek kapcsán, megtorlásképpen, amiért Tokió csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Japán tiltakozott, mire az orosz csapatok szombaton hadgyakorlatba kezdtek a távol-keleti szigeteken. Az orosz Interfax hírügynökség jelentése szerint több mint 3000 katona és jelentős hadfelszerelés vesz részt a hadgyakorlaton. A második világháború után Japán és a Szovjetunió nem írt alá békeszerződést a Kuril-szigetek miatt, amelyet az oroszok elfoglaltak, de Japán továbbra is magáénak tart.
Ráérzett a lehetőségre Közép-Ázsia is. Az itteni volt szovjet tagköztársaságokkal viszonylag feszültségmentes Moszkva kapcsolata, az orosz vezetés alatti, hat tagú „keleti NATO”, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének három tagja (Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) is innen kerül ki. Ezek az államok tartózkodtak látványosan állást foglalni az ukrajnai háború kapcsán, egyikük sem ítélte el az orosz inváziót. A januári lázadást orosz békefenntartók segítségével leverő Kaszim-Zsomart Tokaev kazah elnök viszont igencsak hálátlannak bizonyult, megtagadta, hogy katonákat küldjön Ukrajnába az orosz csapatok oldalán. A múlt héten meghirdetett alkotmánymódosítás pedig azt sejteti, hogy Tokaev elnök a Kremltől való függőségét csökkentve akarja erősítené pozícióit.
A grúziai szakadár köztársaság, Dél-Oszétia vasárnap katonákat küldött Putyin csapatainak erősítésére, de a Moldova Köztársaságból kivált enklávé, Transznisztria nem ugrott a Kreml segítségére - sőt, a Chisinau-i vezetéssel próbál egyeztetni a feszült helyzetben.
