A Toroczkai László vezette Mi Hazánk és a Gődény György-féle Normális Élet Pártja az Ukrajna ellen indított háborús agresszió ellenére leplezetlenül Oroszország mellé állt. Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője a Mi Hazánk álláspontján nem csodálkozik, Gődényék magatartásán már annál inkább. A Fidesz részéről pedig „hihetetlen teljesítménynek” tartja, hogy ma már a kormánypárti táborban is létezik egy nem jelentéktelen választói réteg, amely nem Oroszországot hibáztatja a háború kitörése miatt.
Oroszország jó ideje igyekezett beépülni az európai és a magyarországi szélsőjobboldali mozgalmakba is – elevenítette fel az előzményeket a Political Capital szakértője. A jobbikos Kovács Béláról bebizonyosodott, hogy az orosz titkosszolgálatokkal tartott fenn kapcsolatot, míg egy paramilitáris hungarista szervezetről, a Magyar Nemzeti Arcvonalról kiderült, hogy együttműködött a GRU-val, az orosz katonai hírszerző szolgálattal. Az oroszok nem csupán a kapcsolatot tartották, hanem befolyást is szereztek ezekben a szervezetekben.
Győri Lóránt szerint nem meglepő, hogy a Jobbik legradikálisabb tagjaiból verbuválódott Mi Hazánk továbbra is oroszbarát vonalat visz. Egyezik ez azzal az ideológiával, amely támogatja a nacionalista birodalmi elképzeléseket, és – hasonlóan más európai szélsőjobboldali pártokhoz – mintaként tekint a putyini Oroszországra, beleértve annak a Krím-félsziget elfoglalására irányuló külpolitikáját.
Váratlan fejlemény azonban, hogy a Gődény-féle párt is egyértelműen kiállt az orosz agresszor mellett
– jegyezte meg a Political Capital szakértője. Az európai és magyar oltásellenes szerveződések a szélsőjobboldallal kooperációban, vagy éppen fordítva, azzal versenyezve jöttek létre. Gődényék kezdetben próbáltak együttműködni a Mi Hazánkkal, aztán már nyíltan versenyeztek a rendszer- és elitellenes szavazók kegyeiért.
Az oltásellenesek nyugatellenes, oroszbarát összeesküvés-elméleteket is terjesztettek. Viszonylagos sikerüket ugyanakkor éppen annak köszönhették, hogy mindenfajta szekértáborból bevonzottak embereket, aktuálpolitikai ügyekben nem nyilvánítottak véleményt, csak a járvánnyal és a vakcinákkal foglalkoztak (a maguk módján).
Győri Lóránt kontraproduktívnak nevezte, hogy a Gődény-párt most egész egyértelműen Oroszország mellett foglalt állást. Lehetséges magyarázatként említette, hogy az oltásellenesek így próbálnak szavazókat átcsábítani a szintén oltásellenes Mi Hazánktól. Elgondolkodtató azonban – tette hozzá –, hogy a vakcinaellenes mozgalmak és az általuk létrehozott médiumok más országokban, például Csehországban is nagy hirtelen oroszbarát fordulatot vettek. Ez minimum furcsa – mondta a geopolitikai elemző.
A Publicus Intézet felmérése alapján a kormánypárti táborban is komoly kereslet van a putyini Oroszország iránti szimpátiára: a fideszes szavazók csaknem ötöde úgy gondolja, hogy a háború nem Ukrajna elleni agresszió, hanem inkább védekezés Oroszország részéről.
A Political Capital 2019-es kutatása szerint Magyarországon a lakosság 16 százaléka valamilyen okból pozitív módon viszonyult Oroszországhoz. (Csehországban ez az arány 17, Szlovákiában 28 százalék volt.) Különböző attitűdök jelentek meg. Volt egy rajongói bázis, amely főleg fiatal férfiakból állt, és elsősorban Oroszország nacionalizmusát, katonai erejét találta vonzónak. (A Mi Hazánk részben rájuk építi politikáját.) Egy másik csoport főként a szovjet múlt és a jelenlegi tradicionális, vallásos értékek miatt nézett fel Oroszországra. A harmadik attitűd leginkább pragmatikusnak nevezhető: jóban kell lenni Oroszországgal, mert olyan katonai és energetikai nagyhatalom, amelyet nem lehet megkerülni.
A mostani háborús helyzetben készült Publicus-felmérés azt mutatja, hogy a Fidesz-szavazók jelentős része ellenséges álláspontot foglal el Ukrajnával szemben. Győri Lóránt szerint ebből szomorú következtetés adódik: a Fidesz törekvése, hogy kiépítsen egy hatalmas oroszbarát, nyugatellenes médiagépezetet és médiabuborékot, sikerre vezetett.
Hangsúlyozta, hogy a háborúpárti retorika továbbra is „nagyon durván megy” a fideszes médiában, csak a témát nem politikusok adják elő, hanem kiszervezték azt „külsős szakértőknek”.
Győri Lóránt arra hívta fel a figyelmet, hogy ez komoly kockázatokat hordoz Magyarországra és az európai vagy transzatlanti szövetségre nézve, hiszen hozzájárul az orosz hibrid háború sikeres folytatásához és – Ukrajnát is beleértve – a kelet-európai régió destabilizálódásához.
Korábban más országokban volt igaz a tétel, hogy részben a történelmi (pánszláv) gyökerek, esetenként a vallási háttér miatt kimutathatón létezik egy oroszbarát szavazói tömb. Magyarországnak azonban se kulturálisan, se történelmileg, se nyelvileg nincs közös pozitív öröksége Oroszországgal, ellenkezőleg: a múlt konfliktusokkal terhelt. A Fidesz ennek ellenére megteremtette saját táborában az oroszbarát tömböt, ami – ironizált Győri Lóránt – „kivételes bravúrnak” számít. Ebben kemény tíz éve van a Fidesznek. A geopolitikai elemző szerint ma már ott tartunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek, amikor a háborúról vagy Oroszországról beszél, oda kell figyelnie arra, hogy szavazóinak van egy oroszbarát csoportja.
