Az orosz csapatok többnyire megvalósították az ukrajnai hadműveleteik első fázisának célkitűzéseit, ezért most “legfőbb céljukra” a kelet-ukrajnai Donyec-medence (Donbász) „teljes felszabadítására” fognak összpontosítani - erről beszélt Szergej Rudszkoj tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnökségének műveleti vezetője. Megszólalása már csak amiatt is figyelemreméltó, mivel a háború megindításakor Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna „lefegyverzését” és „nácítlanítását” hirdette meg a „különleges hadműveletek” céljaként. Az ukránok hősies ellenállása azonban úgy tűnik, rákényszerítette a Kremlt arra, hogy mérsékelje ambíciót.
Moszkva több mint egy hónap alatt kevés jelentős katonai sikerrel büszkélkedhet, többfrontos offenzívája kudarcot vallott. Ugyan számos várost blokád alá vontak, tegnapra már az észak-ukrajnai Csernyihivet is körbekerítették, ám bevonulniuk egyelőre csak a délen található Herszonba sikerült, amelynek lakói rendszeresen tüntetnek a megszállók ellen, sőt a legújabb hírek szerint az ellentámadó ukrán csapatok is behatoltak a Dnyeper torkolatánál fekvő városba.
Fiaskóik számosabbak, az orosz katonák hiába vannak létszám- és felszereltségbeli fölényben, független megfigyelők szerint sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedtek, mint az ukránok. Azt tegnap már az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy 1351 orosz katona esett el a hadműveletekben, ami még mindig jócskán elmarad a NATO által becsült 7-15 ezertől.
Putyin számára vélhetően a Kijev elfoglalására indított nagyszabású támadás totális kudarca a legrosszabb hír. Az ukrán haderő nemcsak megállították az orosz egységeket, de brit közlések szerint már a fővárostól 35 kilométerre keletre fekvő településeket is visszafoglalt. A súlyos utánpótlási problémákkal küzdő orosz sereget a csernobili komplexum dolgozóinak otthont adó Szlavuticsnál is visszaverték, annak dacára, hogy előzőleg körülzárták a települést.
A délkelet-ukrajnai Mariupolt sem sikerült még bevenni az oroszoknak, hiába lőtték rommá a kikötővárost az intenzív ostrom során, a védők még mindig kitartanak. Az ottrekedt civilek tízezreinek helyzete viszont egyre kétségbeejtőbb, akik már kijutottak, apokaliptikus körülményekről számoltak be: utcán bűzölgő hullák, éhező, fagyoskodó, szomjazó emberek, akik még a a kóbor kutyákat megsütik, csak éhen ne haljanak. Tömegsírok sokaságáról is érkeztek jelentések, ezeket az ENSZ - a folymatos harcok miatt - egyelőre nem tudta megerősíteni. Matilda Bogner, a világszervezet ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője viszont azt mondta, hogy egyre több bizonyíték jut el hozzájuk, amely igazolja a tömegsírok létezését, köztük egy olyanét is, amelyben 200 halottat helyeztek végső nyugalomra. Szintén nincsenek megbízható információk arról, hogy hányan haltak meg abban az óvóhelyként szolgáló mariupoli színházban, amelyet március 16-án bombázott le az orosz légierő. A helyi önkormányzat tegnap szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy a légicsapásban mintegy 300 civil veszítette életét, Moszkva tagadja felelősségét.
A kegyetlenségek nyomán azonban fokozódik az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomás. A hagyományosan semleges Svájc is bővítette Moszkvára eddig kirótt szankciókat, sőt a Reuters hírügynökség értesülései szerint a Sinopec kínai állami energetikai cég is felfüggesztette a hasonló orosz nagyvállalatokkal folytatott tárgyalásokat egy jelentős szibériai beruházásról és közös vállalatról. Az elővigyázatosság hátterében az áll, hogy a pekingi rezsim nem szeretné, ha érdekeltségei a szigorú nyugati büntetőintézkedések megszegése miatt bajba kerülnének - Kína azonban hivatalosan továbbra is semleges a konfliktusban.
A harcok elől már mintegy 3,7 millióan menekültek el Ukrajnából az ENSZ legfrissebb adatai szerint. Túlnyomó többségük Lengyelországban keresett menedéket, ahova - a brüsszeli tripla csúcs után - pénteken Joe Biden amerikai elnök is ellátogatott. Egyrészt azért, hogy tájékozódjon a humanitárius helyzetről, másrészt azért, hogy demonstrálja az Egyesült Államok elkötelezettségét NATO-szövetsége mellett.
A demokratikus országoknak egységesnek kell maradniuk - hangsúlyozta Biden az ukrán határtól 100 kilométerre található Rzeszówban. A helyszínen lengyel kollégájával, Andrzej Dudával is találkozott, aki azonban zűrös körülmények között tudott eljutni a városba: Varsóból induló különgépe útközben technikai problémák miatt visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre, ezért végül repülőt kellett cserélni. A lengyel közvéleményt alighanem felzaklatta az incidens, mivel az felidézte a szmolenszki légi katasztrófa emlékét. A Lech Kaczynski korábbi államfő és számos magas rangú tisztviselő életét követelő tragikus baleset hátterében a kormánypárti körök máig orosz szabotázst sejtenek, bár erről semmilyen meggyőző bizonyíték nem került elő.
