A választások utánig odázná el a kormány az élelmiszerárstoppal a még inkább sokkoló bolti dárgulást, megakadályozni azonban nem tudja. Raskó György egy Facebook-bejegyzésében például nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy a legnagyobb német húskonszern 20 százalékkal emelte a sertéshús árát, a napraforgóolaj pedig az ottani boltokban egy hét alatt 30 százalékkal drágult. Márpedig az agrárközgazdász szerint hasonlóra készülhetünk Magyarországon is május 1. után. „Még jön hozzá a liszt, a cukor, a csirkemell, a csirke far-hátról nem is beszélve. Az élelmiszer-infláció be fog robbanni májusban” - utalt arra, hogy az árstop május 1-jén lejár.
A német és a magyar élő sertés felvásárlási ára együtt mozog, nálunk is elindult a drágulás - mondta ezzel ezzel kapcsolatban lapunknak Kiss László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) sertéstenyésztők tagozatának elnöke. Ezt az üzletekben a vevők még nem érzik, de néhány hete még 380-390 forint volt, most már 450-500 forintba kerül egy kiló élő sertés. Ez az ágazat gondjaira ugyanakkor még nem jelent megoldást, és azokat a március végén igényelhető többlettámogatás is csak részben orvosolja. A sertéstartók továbbra is ráfizetnek a folyamatosan emelkedő takarmányárak miatt.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke viszont úgy véli: az állattenyésztők érdekérvényesítő képessége gyenge, ha nem tudják kiharcolni a felvásárlóknál a megfelelő árat, de erről nem a gabonatermesztők tehetnek. Elmondta: a gabonakiviteli korlátozás bevezetése után a kukorica 20 ezer forinttal olcsóbb lett, most 115 ezer forintot kell fizetni érte tonnánként. A búza ennél 5 ezer forinttal drágább. Az export nem szűnt meg, de az államnak elővásárlási joga van a gabonára. Ha ezzel nem él, akkor külföldön is eladható, ahol nagy a kereslet, mivel meglehetősen bizonytalan annak az évi 110-120 millió tonnának a sorsa, amit eddig a világ gabonaexportjának 30 százalékát kitevő orosz és ukrán kivitel jelentett.
Egyelőre nincs is jele annak, hogy Magyarország a külföldre szánt gabonát visszatartaná - tudtuk meg Pótsa Zsófiától, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége főtitkárától. A kormány március elején vezette be az elszálló gabonapiaci árakra és az élelmezés biztonságának garantálására hivatkozva az exportkorlátozást a hazai gabonákra. Május 15-ig minden, külföldre szánt szállítmányt be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és ha az állam úgy ítéli meg, élhet elővételi vagy vételi jogával.
Az Európai Bizottság szerint az export ezen korlátozása sértheti az uniós belső piaci szabályokat, és akár élelmiszerhiányhoz is vezethet, ezért a brüsszeli testület Nagy István agrárminisztertől levélben kért nemrég felvilágosítást.
A döntés itthon is meglepte a szakembereket, és okozott némi zűrzavart. A beadott exportkérelmek 90 százaléka azonban 24 vagy 48 órán belül pozitív választ kapott – tájékoztatott Pótsa Zsófia. Szerinte a rendelet célja elsősorban a kereskedés ellenőrzése és kézben tartása, nem pedig az exporttilalom. Azt nem tudni: a még raktáron lévő készlet pontosan mekkora, ám egészen biztos, hogy a gabonatermesztőknek van mit eladniuk, mert a magas árak miatt csökkent a magyar kivitel. A kukorica export például egy év alatt gyakorlatilag a felére zsugorodott. A 2020-2021-es gazdasági évben még 3 millió 840 ezer tonna volt a kivitel, ez egy év alatt 1 millió 900 ezer tonnára csökkent.
Itthon ugyanakkor még sincs tülekedés a gabonakereskedőknél, a megkérdezettek szerint nem nőtt a hazai szükséglet. Nem csoda, hiszen nem mindegyik malom tudja már megvenni a spekulációnak is kitett búzát, amiért most nagyjából a múlt nyári ár dupláját kell fizetni. A liszt ára év elején a korábbi ár kétötödével szökött fel, majd árstop alá eső termék lett, a kenyér és a péksütemény viszont nem. Pedig a drágulás e téren is rekordokat döntöget. Egy év alatt ezek a termékek 25-30 százalékkal lettek drágábbak, és sokan már úgy gondolják: elérték az osztrák árszintet.
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke ez utóbbit határozottan cáfolta. Szerinte legfeljebb néhány budapesti kézműves pékségben lehet osztrák léptékű árakkal találkozni. A drágulást persze elismerte, de szerinte nem egyformán nőtt a termékek ára. Hogy mi várható ezután, azt nem tudta megmondani, mert még nem tudni, milyen alapanyag-költségekkel kalkulálhatnak. Jelezte: ha a beszállítók árat emelnek, azt kénytelenek a sütőipari vállalkozások is megtenni, mert a növekvő önköltségek miatt már így is rohamosan fogy a pékek és a pékségek száma.
