Szenvedélyes beszédben győzködte szerdán a francia, illetve a japán törvényhozókat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott segítséget az Oroszországgal szembeni honvédő háborúban. A párizsi nemzetgyűlés és szenátus tagjaitól a francia forradalom jelszavát idézve kérte, hogy vessek véget a konfliktusnak, mely aláássa az ukránok “szabadságát, egyenlőségét és testvériségét”. Felszólította a még mindig Oroszországban tevékenykedő francia cégeket, köztük az Auchant és a Renaut-t, hogy vonuljanak ki, ne legyenek az orosz hadigépezet szponzorai, a nők és a gyerekek gyilkolásának finanszírozói.
A tokiói országgyűléshez intézett szónoklatában az ukrán elnök arról beszélt, hogy milyen veszélyesek voltak a csernobili és zaporizzsjai atomerőművek elfoglalásával végződő orosz hadműveletek, illetve megjegyezte, hogy Oroszország nukleáris csapással is fenyeget. Kifejezetten hatásos retorikai fordulatok ezek a japán közvélemény számára, amelyben mély nyomot hagyott a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadás, illetve a fukusimai nukleáris katasztrófa.
Zelenszkij immáron a G7-es csoport összes nemzete, Izrael, Lengyelország és az EU parlamentjében is beszédet tartott egyedülálló virtuális világturnéja keretében. A következő állomás a svéd törvényhozás lehet, ahol a tervek szerint csütörtökön fog felszólalni.
A színész-komikusból lett politikus eddig minden alkalommal gondosan megkomponált, az érzelmi hatás maximalizálását célzó szónoklatot adott elő. Ezekben jellemzően köszönetet nyilvánít az eddig kapott támogatásért, hízeleg a képviselőknek a háborúellenes kiállásukért, miközben dorgálja őket amiatt, hogy többet is tehetnének az orosz agresszió megállításáért; főként Oroszország elleni újabb szigorú szankciókat és az orosz oligarchák külföldön rejtegetett vagyonának lefoglalását szorgalmazza. Kiemeli, hogy az intézkedések mindenkinek az érdekében állnának, hiszen a béke helyreállítását, a háború miatt fenyegető globális éhínség megakadályozását szolgálják.
Visszatérő motívum Zelenszkij külföldnek szóló szónoklataiban, hogy arra kéri a hallgatóságot, képzeljék el, mi lenne, ha az történne hazájukkal, mint ami Ukrajnával. A római képviselőháznak például perceken át ecsetelte, hogy mi történne a tengerparti Genovával, ha a hasonló népességű kikötőváros, Mariupol sorsára jutna. “Képzeljenek el egy teljesen leégett Genovát. Három hét teljes blokád után. Bombázás, ágyúzás, ami egy pillanatra sem marad abba. Genova romokban, az embereket, az Önök csodálatos népét evakuálják onnan. Gyalog, autóval, busszal... Bárhogyan, csak eljussanak egy biztonságos helyre” - szemléltette a háború borzalmait az olasz törvényhozóknak.
Szintén gyakran előfordul, hogy az adott ország történelmének dicső pillanataival vagy meghatározó traumáival von párhuzamot. A londoni parlamentben például Churchill legendás háborús beszédét idézte, azt ígérte: ahogyan a britek ellenálltak a nácikkal szemben, az ukránok úgy fognak harcolni a végsőkig "az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon”. A washingtoni kongresszusban a Pearl Harbor elleni meglepetésszerű japán támadás és a szeptemberi 11-i terrorakciók emlékét elevenítette fel, majd kifejtette: az amerikaiak által akkor megtapasztalt sokkot és tehetetlenséget az ukránok nap, mint nap megélik. A berlini Bundestagnak arról értekezett, hogy az oroszok minden egyes ledobott bombával egy falat emelnek, ami kettéosztja Európát, szabad és gúzsba kötött nemzetekre, a berlini fal mintjára. Ronald Reagan nagyhatású, 1987-es berlini beszédére utalva a német kancellárhoz fordult: “Kedves Scholz úr! Döntse le ezt a falat!”
Ugyanakkor az ukrán elnök nem mindig éri el a kívánt hatást, Izraelben például visszatetszést keltett, hogy - az egyébként zsidó származású - Zelenszkij a holokausztot emlegette a kneszetben és azt állította, hogy Vlagyimir Putyin ugyanúgy “végső megoldás”-ként tekint az Ukrajna elleni háborúra, mint a nácik a soára. Még Naftali Bennett izraeli miniszterelnök is visszautasította a hasonlatot, bár hozzátette, hogy megérti az ukrán államfő fájdalmát.
Nehéz megítélni, hogy Zelenszkij felszólalásain keresztül mennyire képes előmozdítani hazája helyzetét, elvégre - Izrael kivételével - egyelőre csak olyan országokban kapott szót, amelyek elkötelezetten Ukrajna pártján állnak. Mindazonáltal a beszédekkel az ukrán elnök demonstratíve az Oroszország elleni koalíció élére áll, ezzel is gyengítve azt az orosz narratívát, miszerint a jelenlegi háború az Egyesült Államokról, a NATO-ról vagy a Nyugatról szól, és erősítve azt az értelmezést, hogy a konfliktus tétje a demokratizálódó ukrán nemzet fennmaradása.
