Oroszország;Ukrajna;oroszellenesség;

- Eset a ló túloldalán: átnevezték a poutine-t

Számos orosz állampolgár vagy csak oroszul beszélő az elszenvedője az Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja által kiváltott globális hisztériának. Az agresszió keltette indulat érthető, ám ennek időnként olyanok isszák meg a levét, akiket semmilyen felelősség nem terhel a történtekért.

A Deustche Welle-nek nemrég egy közös orosz és ukrán gyökerekkel rendelkező kölni szociális munkás mesélt arról, hogy a városban mindennaposak a néha tettlegességig fajuló inzultusok. Egy középiskolában megvertek egy orosz tanulót, egy általános iskolai tanár az egész osztály előtt felállított egy orosz diákot és felszólította, hogy határolódjon el Vlagyimir Putyin politikájától. Az Egyesült Államokban az orosz tematikájú éttermek fenyegető telefonhívásokat kapnak, köztük olyanok is, amelyeknek tulajdonosai a politikai üldöztetés elől külföldre menekült oroszok, ukránok vagy más kelet-európaiak. Az SHRM nevű amerikai érdekképviselet munkahelyi diszkriminációról is beszámolt: egyes orosz származású dolgozókkal közölték, hogy átmenetileg ne számítsanak előléptetésre vagy arra figyelmeztették őket, hogy húzzák meg magukat, fogják vissza beszédükben az orosz akcentust.

A jelenséget felkapta az orosz propaganda is, amely már évek óta arra törekszik, hogy minden a Putyin-rezsimmel szembeni bírálatot és ellenlépést a ruszofóbia példájaként mutasson be. Az orosz diplomácia és a sajtó is próbálja összemosni a külföldön élő oroszok verbális vagy fizikai bántalmazását az Oroszország elleni büntetőintézkedésekkel - mintha mindkettő mögött rasszizmus állna. A Nyugat által kirótt fájdalmas szankciók, a Kreml-közeli oligarchák feketelistára tétele, a világmárkák demonstratív kivonulása azonban nem a ruszofóbiára vezethető vissza, hanem annak a következménye, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Habár ehhez köthető az oroszellenesség fellángolása is, átesnek a ló túloldalára azok, akik az összes oroszt vagy oroszajkút felelőssé teszik a Putyin-rezsim bűneiért.

Egyes arab és muszlim publicisták párhuzamot vontak a jelenlegi ruszofóbia és a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után felszínre tört arabellenesség, illetve iszlamofóbia között. Az akkori hisztéria hatása ma is érzékelhető: széles körben támasztanak olyan elvárást a muszlim közösségek és egyének felé, hogy ítéljenek el minden egyes iszlamista merényletet.

Csajkovszkij-művektől a svéd kefírigNemcsak egyének látják kárát a hirtelen támadt ruszofóbiának. Sok nagyzenekar ideiglenesen kivette repertoárjából Csajkovszij műveit, különösen az orosz-francia háborúnak emléket állító - és gyakran valódi ágyúk dörgésével előadott -  1812 című zeneművét pihentetik. A szervezők diszkvalifikálták az oroszországi jelöltet az év európai fája közönségszavazásból, a nemzetközi macskaszövetség kizárta versenyeiből az orosz tenyésztőket. A hisztériának olyan termékek is áldozatul estek, amelyeknek csak marginálisan van közük Oroszországhoz. A kanadai Québec leghíresebb étele, a poutine nevét átírták egyes éttermi menükben, mivel az megegyezett Putyin nevének francia átírásával. A svéd Arla tejipari vállalat pedig kivonta a forgalomból kefir termékcsaládját, mert annak csomagolásán eddig a moszkvai Szent Bazil-székegyház volt látható. Az Oroszországtól elhatárolódást kifejező szimbolikus cselekedetekkel a cégek vélt vagy valós fogyasztói igényeknek kívánnak megfelelni, ám a célközönség nemegyszer felháborodik a lépés értelmetlenségén. A Milánói Egyetem például a népharag hatására végül mégis az eredeti időpontban rendezi meg a Dosztojevszkijről szóló vendégelőadást, amelyet korábban el akartak halasztani. 

„Magyarország békéje és biztonsága nem szavatolható Ukrajna békéje és biztonsága nélkül” – fogalmazott egy közleményben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő, aki szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter érvelése csak arra jó, hogy még nagyobb teret engedjen az orosz agressziónak.