Az idei választások előtt is kijátszotta a kormány a bilincs-kártyát. Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettest 2010-ben az országgyűlési választások előtt, Molnár Gyulát, Újbuda polgármesterét az önkormányzati választások előtt vették őrizetbe. Az előbbire tett Nokiás-dobozos terhelő vallomást később visszavonták, Molnárt pedig felmentették. A kormány propagandistái most újra bevetették a régi módszert. Először a Városháza el(nem)adása adott ürügyet házkutatásokra, majd négy szocialista politikust vádoltak meg vesztegetéssel. Egyikőjük Tóth Csaba, Zugló erős embere, jelenlegi országgyűlési képviselője mentelmi jogát már fel is függesztette a parlament.
Tóth egyébként a meglehetősen viharosra sikeredett ellenzéki előválasztáson visszalépett, miután három párt is kiállt mögüle. Budapest 8-as számú országgyűlési egyéni választókerületében így Hadházy Ákos képviseli az egyesült ellenzéket. Tóth 2018-ban a baloldal második legjobb eredményével, 47,23 százalékkal győzött, míg a Fidesz–KDNP akkori jelöltje, Jelen Tamás 35,06 százalékkal lett második. A választókerületben most heten indulnak, de Hadházy tényleges ellenfele a kormánypártok mostani jelöltje, Borbély Ádám zuglói önkormányzati képviselő, a Fidesz helyi szervezetének az elnöke lesz. Az évek óta rettenthetetlen igazságosztóként fellépő Hadházynak vélhetően nem jelent problémát megszereznie a mandátumot, bár Borbély fáradhatatlanul járja a kerületet és minden fideszes panelt – laptop-osztogatás, kormánypárti szlogenek – felhasznál a kampányában, miközben kitartóan fúrja Hadházyt.
Nagy csata várható a XVII. kerületben is. Itt az előválasztást magabiztosan megnyerő jobbikos Szilágyi György csap össze a 14-es választókerület jelenlegi képviselőjével, a fideszes Dunai Mónikával. A Medián közvéleménykutató ökölszabálya szerint ott van esélye a kormánypárti jelöltnek, ahol 2018-ban a Fidesz begyűjtötte a voksok legalább 44 százalékát. Dunai 41 százalékot szerzett. Ez nagyjából 23 ezer szavazatot jelentett, míg a négy, ellene induló ellenzéki jelöltre 33 ezren szavaztak, de mivel a voksok elaprózódtak, a kormánypárti jelölt újrázni tudott. Most Szilágyi az összellenzéki jelölt, aki szintén régi motorosnak számít, 2010 óta tagja a parlamentnek.
Dunai helyzete ugyanakkor bizonytalanabbá vált, hiszen a korábbi kampányokban nagy segítségére volt a kerületben igen népszerű Riz Levente, ám a polgármester halálával ez a tolóerő megszűnt. Szilágyi elsősorban arra épít, hogy az embereknek elegük van Orbán Viktor politikájából, és mindenképpen változást akarnak, másrészt úgy véli, keményen dolgoztak az elmúlt két évben ezért a győzelemért. Malmára hajthatja a vizet a Mészáros Lőrinc cége által több mint 15 milliárdért három éve épülő, de még mindig átadásra váró sportcsarnok, ami Szilágyi szerint egy újabb pénznyelő lesz, mivel a bevételek nem fogják fedezni az üzemeltetési költségeket. Az ellenzéki jelölt támogatja a ferihegyi reptér zaj- és környezetszennyezése ellen tiltakozókat is. Dunai Mónika ezzel szemben az utak aszfaltozására a főváros megkerülésével kapott 2 milliárdból elkészült Ady Endre utca 500 méterével kampányol, illetve fekete sújtásos fehér kabátban gyűjti az adományt a kárpátaljai menekülteknek. A párharchoz Szin Richárd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) rákosmenti jelöltje biztosítja a színes mellékszálat, aki jachtkikötőt építene a Rákos-patakra, hogy a helyi oligarchák is kihasználhassák a különleges vízrajzi adottságokat. Mindezzel együtt ellenzéki győzelmet várnak.
Billegő körzetként emlegetik – legalábbis a kormánypárti elemzők – a XVI. kerületet lefedő Budapest 13. választókerületét. Itt különösen nagy volt a versengés az ellenzéki előválasztáson: négy aspiráns is megmérette magát, a legtöbb voksot végül az MSZP színeiben induló Vajda Zoltán szerezte meg. Neki kellene legyőznie Szatmáry Kristófot, a Fidesz-másodvonal örökös tagját, a földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztost. Visszavágó lesz, hiszen Szatmáry 2018-ban szoros küzdelemben 41,91 százalékkal vitte el a mandátumot az akkor Együtt színeiben induló Vajda Zoltántól, aki 39,96 százalékkal zárt.
A Fidesz kereskedelempolitikusa kifejezetten büszke arra, hogy sosem kizárólag a politikától függött. Édesanyjával, Szatmáry-Jähl Angélával igyekeznek mindent begyűjteni.
A családnak többek között összesen 12 nemzeti dohányboltja van, de zöldségese miatt kétszer is kínos magyarázkodásra kényszerült, egyszer feketén foglalkoztatott alkalmazottak, máskor a számlaadás hiánya miatt.
Az is nagy vihart kavart, hogy az állam vastagon támogatta borászati cégét: 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki, majd a Kisfaludy-pályázaton is nyertek nyolc millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. A szintén vállalkozó, közgazdász végzettségű, korábban a Világbanknál, az OECD-nél és többek között a PSZÁF-nál dolgozó, 2018 óta az IBS-en témavezető tanár Vajda Zoltán második ciklusát tölti a kerületi önkormányzatnál. Az ellenzék programjának képviselete mellett arra is felhívja a figyelmet, hogy Szatmáry valójában a kerületiek által (is) befizetett adót osztogatja.
Budapest XV. kerületében, a 12-es számú egyéni választókerületben sok éves párharc után teljes a jelöltcsere. Hajdu László 1996-2010 között három cikluson át volt a kerület polgármestere, míg 2010-ben a fideszes László Tamás váltotta a poszton, aki azonban 2014-ben bekerült a parlamentbe és ismét Hajdut választották az önkormányzat első emberévé. 2018-ban éppen László Tamás ellenében Hajdu is bejutott a parlamentbe. Helyére a DK-s Németh Angélát választották, méghozzá László ellenében.
Hajdu most a DK-s Barkóczi Balázst ajánlja maga helyett, aki ősszel megnyerte az ellenzéki előválasztást. A gimnazistaként Malacka és a TAhO néven zenekart alapító politológus Isaszegen kezdte politikai karrierjét, 2019 augusztusa óta a DK pártszóvivője, így rendszeres szereplője a politikai vitaműsoroknak. Felemelte szavát a közszolgáltatások leépítése ellen, keményen bírálta a kormány járványintézkedéseinek elmaradását, az önkormányzatok megsarcolását. Részt vett a XV. kerületet sújtó kormányzati elvonásokat bemutató ellenzéki kampányban is. Riválisa, Pintér Gábor akkor lett igazán fontos ember a helyi Fidesz gépezetében, amikor Orbán Viktor visszaléptette László Tamást a választókerületi elnöki tisztségről és őt ültette oda. A Fővárosi Közgyűlésben acsarkodó hozzászólásairól ismert Pintért 2019-ben a bíróság megrovásban részesítette politikushoz nem méltó magatartás miatt. Az ügy egyébként öt évig húzódott, mert Pintér rendre orvosi igazolással mentette ki magát a tárgyalásokról. Pintérnek is csak egy dobása maradt Orbánnál, hiszen a 2019-es önkormányzati választásokon egyszer már vereséget szenvedett.
Párharcok Pesten
Kormánypárti - Ellenzéki
5-ös körzet (VI.-VII. kerület)
Kovács Balázs - Norbert Oláh Lajos
7-es körzet (XIII. kerület)
Harrach Tamás - Hiszékeny Dezső
8-as körzet (XIV. kerület)
Borbély Ádám - Hadházy Ákos
9-es körzet (X. kerület)
Pap Sándor - Arató Gergely
11-es körzet (IV.kerület)
Wintermantel Zsolt - Varju László
12-es körzet (XV. kerület)
Pintér Gábor - Barkóczi Balázs
13-as körzet (XVI. kerület)
Szatmáry Kristóf - Vajda Zoltán
14-es körzet (XVII. kerület)
Dunai Mónika - Szilágyi György