Egyértelmű válasz született a politikatudomány régi, tyúk vagy tojás jellegű kérdésére, miszerint egy fasiszta rendszerben eredendően a nép-e a velejéig romlott vagy a vezér. A vezér. Négy évvel ezelőtt ilyenkor az ország kéklett a háborús menekülteket rágalmazó, bemocskoló fideszes gyűlöletplakátoktól. Az aljas, fideszes uszítás nyomán magyar emberek százezrei rettegtek, hogy „Soros” és az EU írd és mondd ezerötszáz (!) kvóta-menekültet telepít majd ide.
Ma, 2022-ben az ország népe egy nyikk nélkül tudomásul vette, hogy néhány hét alatt több mint százezer menekült telepedett le nálunk. Mi változott?
Az alaphelyzet semmiképpen: most is az orosz birodalmi őrület bombázza valahol porrá emberek millióinak az életét, akik menekülnének Magyarországon keresztül Európába. Csakhogy Európában nemrég még kiépült hálózata volt a Putyin-kollaboránsoknak. Orbánok, Salvinik, Le Penek pitiztek az orosz pénzért, és használták fel a menekültválságot az EU aláásására és a saját hasznukra. A mi történelmi szerencsénk, hogy Putyin alábecsülte az ukrán honvédők hősiességét és az EU-t meg a NATO-t. A nyugat végre magához tért, elrekesztette az ajtót a nyomakodó ázsiai hódítás előtt. A Putyin-spionok pedig itt ragadtak, és elvágva a birodalmi köldökzsinórtól egyelőre pisszenni sem mernek.
A stratégiai orosz szövetséges nélkül marad orbáni kormányzat ezért hagyta az állomásokon dolgozni a menekültsegítő civileket. Központilag gerjesztett, menekültellenes gyűlöletpropaganda nélkül a magyar nép újra, magától értetődően, reflexből azt teszi, amit századokon át tett a Kárpát-medencében: befogadja, segíti az ide érkezőket. Ugyanakkor Orbánékról nem feledjük: ezek ugyanazok. Azért nyitották meg hosszas könyörgésre a BOK csarnokot a menekültek előtt, mert így egyfelől saját érdemüknek tüntethetik fel a civilek önkéntes munkáját is, másrészről a külvilágtól lezárt csarnokban szoros kontroll alatt tartják őket. Például készen állnak arra is, hogy ha Putyin mégis felülkerekedik, akkor újra migránst csinálhassanak a menekülőkből.