- A vallás ereje

Filippo Sorcinelli különleges személyiség. Már 13 éves korában templomban orgonált, majd egy véletlennek köszönhetően miseruhákat kezdett tervezni, s megalapította a LAVS nevű márkát, amely olyan sikeres lett, hogy XVI. Benedek, majd Ferenc pápának is ő tervezte a szakrális öltözékeket. Első parfümjét a miseruhák szállítására használt dobozok illatosítására alkotta meg, hogy a megrendelőknek még komplexebb élményt nyújtson. Sikere akkora lett, hogy ma már világszerte népszerűek parfümjei, új kollekcióját a napokban mutatta be Budapesten. Festőként is kipróbálta magát, képei szülőhazájában, Itáliában és honlapján tekinthetőek meg.

A Budapesten járt sokoldalú művész képei rendkívül időszerűek. A kiáltás és a menekülés, a reményvesztettség jellemzi néhány művét, mintha átadná azt a fájdalmat, amit az ukrajnai háború elől menekülőknek kell átélniük.

„Bár a képeim természetesen kapcsolatban állnak a külvilággal, számomra a művészet mindig egy lelkiállapot kifejezése, a képek a belsőmből fakadnak” – magyarázza. Ugyanakkor őt is megdöbbenti mindaz, amit most Európa átél. „A történelem mintha ismételné önmagát. Különösen megérintett, amit az ír nagykövetségen hallhattam. Az ukrán nagykövet asszony arról is beszélt, sok gyermek hal meg a háborúban. És nem a bombázások következtében, hanem mert nem jutnak elég ivóvízhez, s kiszáradnak. Ezt egy nyugati ember, aki biztonságos környezetben él, egyszerűen nem tudja felfogni, de nem is fogadhatja el, hogy ilyen egyáltalán megtörténhet Európában. Ezért is nagyon ellentmondásos érzés számomra az, most itt vagyok, biztonságban, miközben nem is olyan messzire tőlünk ropognak a fegyverek, emberek, gyermekek halnak meg és sokan teljes egzisztenciájukat elvesztették. Abban a meggyőződésben éltem eddig, hogy gyermekeink csak történelemkönyvből hallhatnak arról, mi is az a háború. Sosem gondoltam volna, hogy közvetlen közelről megtapasztaljuk, mit is jelent ez.”

Sorcinelli festményeit áthatja a vallásosság, de egész művészetére jellemző a transzcendens látásmód. Egyúttal a katolikus egyház életében is aktívan van jelen, XVI. Benedek, majd Ferenc pápa, továbbá több bíboros miseruháit is cégével tervezte. Emlékeztetjük arra, a II. vatikáni zsinat előtt XXIII. János pápa „friss levegőt” akart engedni az egyházba. „De szükség lenne-e manapság nagyobb nyitottságra?” – kérdezzük. „Érzem a friss levegő igényét, de elsősorban nem az egyház, hanem az egyházi emberek tekintetében. Sokszor az egyház változását összekeverik a rítusok megváltoztatásával. Pedig szükség van a hagyományok, a liturgia tiszteletére és megőrzésére, s a gyökerekhez való hűségre. Ha elvágjuk a fát a gyökerétől, akkor az meghal, kidől. Manapság az a tendencia érvényesül, mintha mindenképp szakítani akarnánk a tradíciókkal. Pedig az egyház állandóságot is ad. Mit is jelent ez? Tavaly, Budapesten rendezték a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszust. A zárónapon jó barátom, Angelo Bagnasco bíboros is részt vett, s beszédében egy fontos gondolatot emelt ki: nem személyeket kell imádni az egyházban, nem a pápát, vagy főpapokat, hanem Jézus Krisztust, aki az eucharisztiában jelenik meg”.

A szakralitás Sorcinelli teljes művészetét áthatja a festészettől a zenén és a ruhatervezésen át a parfümökig. Nem véletlen, hogy az orgona a kedvenc hangszere, amely a templom különleges hangulatát közvetíti. „Az orgona nem csak a tradíciók tisztelete miatt fontos, hanem segít a hit megtapasztalásában is. Ezen keresztül fedeztem fel az igazi szépséget” – mutat rá.

Orgonistaként számos művész darabját játszotta már, a Cinquecentótól a kortárs zeneszerzőkig. Közel áll a szívéhez a francia Marcel Dupré, vagy Olivier Messiaen. „Mi, orgonisták azonban egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedünk. Folyton más és más szerzőtől játszunk ugyan, de a végén mindig visszatérünk Bach-hoz”.

A szakralitás szépsége jellemzi az általa tervezett miseruhákat is. Teljesen véletlenül választotta ezt a különleges mesterséget, vagy inkább művészetet. „Úgy húsz éve megcsörrent a telefonom, egy barátom volt a vonal túlvégén, akiről már régóta nem hallottam. Elmondta, hat hónap múlva szentelik pappá. Valahogy ösztönösen arra kértem, ne vegyen miseruhát, én szeretném megtervezni neki erre a különleges alkalomra. S mindezt úgy, hogy előtte sosem foglalkoztam ruhatervezéssel. A nagynéném segítségét kértem, akinek szabósága volt. Így kezdődött az egész.”

Tehetségére XVI. Benedek környezete is felfigyelt, a bajor származású egyházfő felkérte miseruhájának megtervezésére, majd ő lett Ferenc pápa „szabója” is. A „két pápa” ízlése eltérő, s ez miseruhájukon is érzékelhető. „Mindketten más kultúrkörből érkeztek. Benedek Nyugatról jött, Európában nőtt fel, a kontinens tradícióinak képviselője. Ferenc pápa latin-amerikai, s ez nyilvánvalóan stílusuk tekintetében is visszaköszön.” Ám, mint mondja, a liturgia ettől még nem változik. Ferenc pápa ugyan nem mindig ragaszkodik a liturgikus rend szigorához, szabadabb gondolkodású, de ettől még a lényeg nem változik. „A liturgia arra is megtanít minket, hogy haladjunk a számunkra kijelölt úton, de legyünk nyitottak a nem megszokottra is.”

A miseruhák tervezését sem egy kötött folyamatként kell elképelni. „Bizonyos fokig szabadságot élvezek, de az egyház iránti tiszteletem miatt sem szeretnék eltérni a tradicionális formáktól.” Mint mondja, közismert, hogy a katolikus egyház inspirálta a művészeket, de ez egyfajta keretet is adott. „Hogy másként közelítsem meg: az egyház kordában tartotta a művészek esetleges túlkapásait.”

Nem csak a festményeit, hanem a miseruháit is kiállítják. Riminiben például megtekinthetőek a festményei, s ezen a kiállításon két miseruhája is látható. Utazó galériáról van szó, így hamarosan Rómába is eljutnak.

Meglepő módon, a parfümök iránti érdeklődése is a vallásából fakad. „Amikor elkészül a miseruha, betesszük egy dobozba és illatosítjuk.” E célra hoztak létre egy újfajta parfümöt. Eredetileg belső használatra készült, de olyan sikere volt, hogy kereskedelmi forgalomba is került, s már többféle illatból válogathatnak az érdeklődők. „Rádöbbentem arra, hogy valójában ugyanaz az illatok és a zene nyelve. Az életemről könnyebb beszélni a parfümök megértése által”.