Pest a legnépesebb megye az országban, 2021-ben 1 millió 331 ezren éltek itt, valamivel többen, mint Borsodban, Győr-Moson-Sopronban és Nógrádban együttvéve. Ennek megfelelően itt a legmagasabb a választókerületek száma. Bár az említett megyék összesen 14 körzetével szemben itt csak 12 egyéni választókerület van, amióta a Fidesz a 2011-ben elfogadott választási törvényben a nehezen nyerhetőnek ítélt területeket összevonta, a balos vagy billegő településeket inkább jobbosnak tartott körzetekhez csatolta. Annak ellenére lett a megye 16 körzetéből néggyel kevesebb, hogy a közigazgatási hálózat átszabásakor a jobboldali kormány is tudta, 18 járásra kell osztani a megyét.
A lakosság száma a fővárosból kitelepülőknek és az ország leszakadó térségeiből ide költözőknek köszönhetően folyamatosan nő, a leginkább a Budapest körüli gyűrűben, csökkenést egyedül a Börzsöny falvaiban, Szob környékén mérnek. Ezért aztán mára jóval a törvényben megszabott 75 ezer fő fölé nőtt majdnem minden Pest megyei választókerület mérete.
A jogszabály szerint 20 százalékos eltérésnél kötelező lenne a körzethatárok módosítása, de a kiegyenlítésre az ellenzék által beterjesztett, ám valójában a Nemzeti Választási Iroda által kidolgozott javaslatot a Fidesz az utolsó pillanatban megvétózta, így
ma kisebb a súlya egy Pest megyében leadott szavazatnak, mint egy Fejér megyeinek.
Pest megyének nincs székhelye – Érd polgármestere épp most kezdett lobbizni a megyeszékhelyi rangért –, van viszont 48 városi ranggal bíró települése. Az országos átlagnál ebben a megyében magasabbak a keresetek, alacsonyabb a munkanélküliség, több a vállalkozás, az autó, több lakás épül és az egész országban itt a legmagasabb a 15 éven aluli fiatalok aránya.
Több ciklus fideszes túlsúlya után most a Budapestet körülvevő gyűrű nyugati szeletében három egyéni választókerületben is győzelmet vár az ellenzék az ott induló nőktől: Érden Bősz Anettől, Budakeszin Szél Bernadettől és Szigetszentmiklóson az újonc Jószai Teodórától.
Utóbbi körzetében, Pest megye 8-as választókerületében a rendszerváltozás után húsz évig biztos volt az SZDSZ-es Kuncze Gábor győzelme. Amikor 2010-ben nem indult, egy fideszes vitte el a körzetet, amikor pedig 2014-ben ismét ringbe szállt, már nem tudta legyőzni a következő jobboldalit, a második ciklusát éppen most befejező Bóna Zoltánt. A képviselő református lelkipásztor, 2013 óta a választókerületi Fidesz elnöke, nem voltak botrányai, igaz említésre méltó politikai megszólalásai sem, a körzetben élők többsége szerint nem tett eleget értük. Az Egységben Magyarországért egy vállaltan jobboldali családi gyökerű, hívő jelöltet indít vele szemben, aki azonban nem erre építi kampányát, hanem a térség égető bajaira keres válaszokat.
A választókerületben hét jelölt kerül fel a szavazólapra, a tíz településen több mint 90 ezer szavazónak kell közülük választani. A DK-s Jószai Teodóra új szereplő a politikai színpadon, mégis fölényesen nyerte meg az előválasztást, és hosszú távra tervez. Tavaly január óta, amikor a járvány engedte, végig az utcán volt, kampányolt. Pedagógus végzettsége van, jelenleg egy rendezvényszervező vállalkozás vezetőjeként dolgozik.
Jószai Teodóra állítja: a Csepel szigetre ki kellene tenni a megtelt táblát, itt semmiféle újabb közútfejlesztés, újabb autópálya-lehajtó nem hoz megoldást a közlekedési dugókra. A már elkezdett fejlesztéseket végig kell csinálni, de utána már azt kell keresni, mi válthatja ki a közúti forgalmat. Ez pedig vagy a kötöttpályás közlekedés bővítése vagy a víziút lehet. A csepeli HÉV-et meghosszabbítaná Tökölig, ami az ingázó forgalom 30 százalékát levezetné, a Dunán pedig vízibuszokat közlekedtetne, különösen Százhalombatta, Tököl térségében. Fontosnak tartja, hogy a települések visszakapják iskoláikat, a most 130 ezer embert ellátó szigetszentmiklósi szakrendelő feladatait pedig szétosztaná a körzet városai között.
Pest megye 8-as választási körzetében Dunavarsány lakói ábrándultak ki leginkább a politikából, őket lesz legnehezebb az urnákhoz csalogatni. A Budapest-Belgrád vasútvonal építési munkái és a megnövekedett vasúti forgalom miatt ugyanis szinte lehetetlen átjutni a város egyik felében lévő lakókörzetből az intézményeknek, óvodának, iskolának, boltoknak helyet adó másik oldalra. Az ellenzéki összefogás jelöltje felháborítónak tartja, hogy házról házra járva mérik fel a telkeket, készítik elő a kisajátításokat, de az embereknek nem mondják meg, mi lesz velük, mennyi pénzt kapnak.
Pest egye 1-es számú választókerületében, Érden és a környék további öt településén 87 ezer fölött van a választópolgárok száma. Az induló hat egyéni jelöltből a felmérések Bősz Anettet, a Liberálisok elnökét, a DK eddigi frakcióvezető-helyettesét látják a legesélyesebbnek. A 34 éves politikus nemzetközi gazdaságtant, majd diplomáciát tanult a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és Berlinben. Férje Csőzik László, aki négy éve a kormánypárti győztes, Aradszki András mögött végzett, amikor az MSZP-Párbeszéd színeiben versenybe szállt a képviselőségért. A politikus 2019-ben vett revansot, megválasztották a hetvenezer lakosú megyei jogú város polgármesterének.
Az áprilisi választáson Bősz Anettnek nemcsak a sokak szerint „belassult”, de a miniszterelnök bizalmát élvező Aradszkival kell megmérkőznie, hanem egy volt baloldalival is. Asztalos Éva 2020 őszéig maga is a DK-ban politizált, de amikor kiderült, hogy a párt nem őt akarja jelölni a körzetben, kilépett és szembefordult korábbi politikustársaival, most pedig független jelöltként került fel a szavazólapokra. Az érdi választókerület egyébként nem masszívan fideszes körzet, korábban többször is volt szocialista képviselője.
Érdnek az a legnagyobb gondja, hogy 400 kilométeres úthálózatából 300 kilométer hosszan nincs szilárd útburkolat, de hasonló a helyzet Tárnokon, Diósdon és Törökbálinton is. A Fidesz 2018-ban 60 milliárdot ígért az úthálózat leburkolására, ám a pénz azóta sem érkezett meg.
A polgármesterváltás óta pedig támadják is a városi vezetést, amiért nem készültek tervek a munkához. Az önkormányzat szerint azonban a tervekhez is milliárdok kellenének, csakhogy a jobboldali kormány lenullázta a településeket. A kormányváltás már csak ezért is fontos lenne a körzetben élőknek.
Az agglomerációs gyűrű nyugati körzeteiben induló ellenzéki jelöltek közül látszólag Szél Bernadettnek van a legkönnyebb dolga, hiszen négy éve mindössze 296 szavazattal maradt le Csenger-Zalán Zsolt mögött. A Fidesz sokak szerint épp ezért is döntött úgy, hogy inkább nagykövetnek nevezi ki Canberrába a korábbi képviselőt és mást indít Pest megye 2-es számú választókerületében. És itt fordul át a körzet könnyűből nehezen megszerezhetővé, mert az új ellenfél a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, a néhány éve Budakeszin élő Menczer Tamás, akit sokan tartanak az egyik leggátlástalanabb feltörekvő jobboldali politikusnak. Mivel pedig a térség 17 településéből csak Budaörsnek van ellenzéki vezetője, a polgármesterek is segítik a fideszes jelölt kampányát, alig múlik el nap átadási ünnepségek nélkül. Volt, amikor a megkülönböztetés odáig fajult, hogy Szél Bernadett csapatát nem engedték be a pátyi művelődési házba.
A körzetben azonban Szél beágyazott jelölt és biztató jel az is, hogy a négy éve ötezer szavazatot szerző Jobbik most az ellenzéki összefogást erősíti. Az is a győzelme esetén a Momentum frakciójában helyet foglaló Szél esélyeit erősíti, hogy az egész megyében itt volt a legmagasabb a részvétel a tavaly őszi előválasztáson.
Párharcok Pest megyében
01. Érd
Ellenzék: Bősz Anett
Fidesz: Aradszki András
02. Budakeszi
Ellenzék: Szél Bernadett
Fidesz: Menczer Tamás
08. Szigetszentmiklós
Ellenzék: Jószai Teodóra
Fidesz: Bóna Zoltán