autópálya;jogerős ítélet;koncessziós jog;

- Vége a titkolózásnak, jogerős ítélet szerint is ki kell adnia a kormánynak, miért akarja 35 évre privatizálni az autópálya-üzemeltetést

A Nemzeti Koncessziós Iroda még a bíróság előtt is titkolózni akart, de ezt a Fővárosi Ítélőtábla nem vette jó néven. 

Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják az autópályaüzemeltetést. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak - írja a Szabad Európa Rádió a honlapján.

Az elsőfokú döntésről korábban lapunk is beszámolt. Az Orbán-kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, úgy, hogy a koncessziós szerződés indokolatlanul hosszú időre szól.

Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője szerint a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között. A szakértő egy példát is említett, milyen hosszú ez az idő: 

olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.

Az NKI több mint meglepő módon a zárt adatkezelést is kreatív módon értelmezte. Dacára annak, hogy a zártan benyújtott előzetes számításokat csak a bíróság ismerheti meg, az alperes szinte mindent eltakart benne – mondta a Szabad Európának Karsai Dániel ügyvéd, a felperes TI jogi képviselője.

Az ügyvéd szerint a bíróság is sérelmezte, hogy a több mint negyvenoldalas anyagból csak hármat tudott elolvasni, vagyis az NKI megfosztotta a törvényszéket attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait, hiszen ahhoz a teljes iratot ismernie kellett volna a bíróságnak. „A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte” – tette hozzá Karsai Dániel. A mai napon született jogerős döntés értelmében az NKI az ítélet kézbesítését követően 15 napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek szerinte igazolják, hogy mindez miért jó a magyar embereknek.

A legvagyonosabb háztartások továbbra is ugyanolyan arányban markolják fel a munkanélküli segélyt, mint 2017-ben, miközben a legszegényebbek közül kevesebben kapnak ilyen juttatást – derül ki egy felmérésből.