Több ok miatt is elérkezett az idő egyfajta mérleg készítésére. Milyen állapotban van most az ország?
Ha azt tekintjük viszonyítási alapnak, hogy mi volt a Fidesz célja 2010 után, akkor érdemes Kövér László házelnököt idézni, aki egy alkalommal úgy fogalmazott: át kell építeni az országot a pincétől a padlásig, s ez meg is történt. Megváltozott az alkotmány, rengeteg törvény, másképpen működnek az önkormányzatok, a bíróságok, sőt az egyetemek is.
Ehhez volt szükség a központosításra, államosításra?
Nem. A Fidesz céljai szempontjából csak annak volt és van jelentősége, hogy a fontos pozíciókba Orbán Viktorhoz hű emberek kerüljenek. Emellett az őrségváltás mellett a „magyar” tulajdon fontosságának emlegetése csak mellébeszélés. A Mol vagy az OTP – az ország két legnagyobb társasága – jogi értelemben többségi külföldi tulajdonban van, de valójában mind a kettő úgy táncol, ahogy Orbán Viktor kormányfő parancsolja, mert az ő bizalmi emberei állnak az élükön. Az uniós pénzek is oda kerülnek, ahová a politika akarja. Debrecen nem „magyarabb” város, mint Budapest, de a nagy pénzek mégis a civis városnak jutnak. A hírekben tényleg sokat lehet hallani egyes cégek (vissza)államosításáról, hazai és külföldi ingatlanok megvásárlásáról, de ezek a tranzakciók összességében kicsik. Ha valamennyi 2010 és 2021 közötti állami vásárlást számításba veszünk, az összértékük a 12 év alatt megtermelt GDP-nek mindössze 0,7 százaléka.
Összességében most stabil vagy instabil a magyar gazdaság helyzete?
Az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt úgy tűnt, hogy a magyar gazdaság alapvető mutatói: a GDP, a bérek és a nyugdíjak növekedése, a munkanélküliség és az infláció szintje nagyjából rendben vannak. A háborús helyzetben azonban napok alatt bebizonyosodott, hogy azoknak volt igazuk, akik az elmúlt 12 évben mindvégig azt mondták, hogy a magyar gazdaság továbbra is nagyon sérülékeny. A Fidesz kormányzása idején a gazdaság nemzetközi versenyképessége semmit sem javult, a forint évről-évre veszít értékéből, az energiaellátás továbbra is döntő mértékben Oroszországtól függ, ha pedig friss pénzre van szükség a költségvetés lyukainak betömésére, akkor csak a nyugati bankpiacokról lehet gyorsan hitelt kapni. Ilyen célra sem Oroszország, sem Kína nem ad kölcsön. Ha egy olyan pénzügyi válsághelyzet állna elő, mint 2008-ban, és csőd fenyegetné az országot, akkor a Nemzetközi Valutaalaptól, vagy az Európai Uniótól aligha kaphatnánk gyorsan segítséget, mert amit Magyarország a külkapcsolatok terén művelt, az kihat a következő 15-20 évre is. Az Unió és a NATO nem felejt.
A kormány büszke a pandémia kezelésére. Az egészségüggyel gyakran foglalkozó közgazdászként milyen bizonyítványt állítana ki?
Érdemes erről átfogóbban beszélni. Bár a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírusról sokat tudunk, de arról, hogy „A” ember pontosan milyen feltételek mellett, mennyi idő alatt, és miért fertőzi meg „B” embert, még mindig nagyon keveset. Ezért az egyes országok össze-vissza hozták és hozzák meg az intézkedéseiket, annak fényében, hogy az ottani szakemberek mit tartanak helyénvalónak, amibe persze a politika is beleszól. Végeredményként az Európai Unió összes országában más-más szabályok érvényesek. Az Egyesült Államok 2020 elején egyoldalúan lezárta a repülőtereit és Kína is beszüntette a be- és kiutazást, pedig az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) kezdettől fogva az volt az álláspontja, hogy a határok lezárásának nincs semmi értelme, ezt a vírust nem lehet a határokon megállítani. A bölcsődék, óvodák és az általános iskolák bezárása sem volt hasznos. Úgy látom, az alkalmazott módszerek mind gazdaságilag, mind emberi életben, szenvedésben mérve rettenetesen sok kárt okoztak.
Sok a találgatás, hogy a Covid-19 hogyan találta meg az embert. Melyik teóriának a híve?
Ma még nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a Covid-19-et milyen fertőzési láncon keresztül kaptuk meg, de beigazolódni látszik, hogy a jelenlegi járványt okozó vírus állatról terjedt az emberre. Osztom azoknak az amerikai szakértőknek a véleményét, akik szerint ez a koronavírus akkor mutálódott, amikor a tudomány még lehetetlennek tartotta, hogy a fertőzés emberről-emberre terjedjen, ezért nem is védekeztek ellene kellő szigorúsággal. Nagyon is lehetséges, hogy egy kínai laboratóriumból szabadult el az első olyan vírus, amely embereket is meg tudott fertőzni. Ilyesmire sok példa van, és ebből a szempontból nem lehet haragudni a kínaiakra.
Az ötödik hullám vége felé lehet már valamiféle mérleget készíteni?
Még nem! A bezárások pozitív hozadéka nem ismeretes, de az sem, hogy egyértelműen növekedett-e a fertőzöttek és az elhunytak száma a nagy létszámú sportesemények és egyéb rendezvények után. A fertőzésen átesett emberek számáról valójában sem nálunk, sem más európai országokban nincsenek valós adatok. A névvel nyilvántartott, hivatalos adatok szerint eddig mintegy 1,8 millió ember kapta el a fertőzést nálunk, de több járványügyi szakember is azt nyilatkozta, hogy a tényleges esetszám akár 3-4 millió is lehetett. Vannak, akik teljesen tűnetmentesen vészelték át a betegséget, sok fertőzöttet nem is regisztráltak, mert úgy maradtak otthon a tünetek észlelése után, hogy nem mentek el orvoshoz vagy tesztelésre.
A rengeteg magyar járványáldozat azt mutatja, valamit mégis elrontott a kormány. Mit kellett volna másként csinálni?
Nagyon-nagyon súlyos hibák történtek, amelyek következményei emberéletekben is kifejezhetők. A magyar kormány minden fontos adat birtokában van, de titkosította azokat. Ezért nem készül elegendő számú tudományos elemzés a hazai helyzet speciális jellemzőiről. A legsúlyosabb tévedése a kormánynak az volt, hogy a kínai és az orosz oltóanyagot is bevetették, mintegy kétmillió embert oltottak olyan vakcinákkal, amelyek vagy egyáltalán nem nyújtanak védelmet, vagy csak rövid ideig és kismértékben. Orbán Viktor kormányfő azt a logikát követte, hogy politikai szövetségeseivel, Oroszországgal és Kínával kell elsősorban megállapodni. Az oroszok ráadásul csak viszonylag keveset tudtak szállítani az oltóanyagból, mert nekik sem volt elegendő belőle, a kínai vakcinának meg hamar elmúlik a hatása. A 65 éven felüliek védettsége eleve kicsi, ezért is haltak meg sokan a kórházban, annak ellenére, hogy kaptak oltást. Szigorúan titkosak azok az adatok is, hogy az elhunytak között milyen arányban voltak a kínai, illetve az orosz vakcinával beoltottak. Azt sem tudjuk, hogy összességében miképpen alakult az oltottak és az oltatlanok aránya az áldozatok között. Fontos lenne a szociális otthonok oltási statisztikáit is megvizsgálni. Nem ismerjük, hogy ezekben az intézményekben hányan haltnak meg, milyen oltást kaptak, mikor és mennyit? Ezeknek az adatoknak a hiánya azért is tragikus, mert régóta ismert, hogy világszerte a 65 éven felüliek halnak meg 70 százalékban a koronavírus szövődményei miatt. Amikor pedig Orbán Viktor azzal érvelt, hogy a brüsszeli bürokraták ügyetlensége miatt nincsen elég oltóanyag, az hazugság volt. Egyébként nem hiszem, hogy a magyar kormányfő kínai vakcinával olttatta be magát, mint ahogyan ezt a televízióban látni lehetett, szerintem Pfizer vakcinát kapott. Egyszerűen felelőtlenség lett volna, ha a magyar kormányfőnek az orvosai egy sejthetően másodosztályú vakcinát adnak be neki.
A lakosság jelentős hányada csak kétszer olttatta be magát. Mi ennek az oka?
Mintegy 2,6 millió emberről van szó, akiknek nincs harmadik, megerősítő oltásuk. Ők azok, akik nem oltásellenesek, de azt mégsem hiszik el, hogy a védettséghez legalább három oltás kell. Köztudott, hogy a kormány korrupt módon, szabad rablást engedélyezve intézte a lélegeztető készülékek vásárlását, a vakcina-beszerzést, és a laboratóriumi tesztek vásárlást. Ez a bizalomvesztés fő oka. Azt nem hiszem, hogy eleve lopni akartak, de megszűnt a szakmai kontroll, az ellenőrzés, amit az ügyeskedő, tűzhöz közeli vállalkozók ki is használtak. Mivel szétverték, megszüntették az egészségügyi minisztériumot, a beszerzést nem orvosokra bízták. Nem arról van szó, hogy a felkért cégek csaltak, hanem hogy nem voltak kellő ismereteik arról, hogy miből mennyit szükséges vásárolni. A jelszó feltehetően az volt: a pénz nem számít. Továbbá: az oltással nem a háziorvosokat kellett volna terhelni, hanem eleve nagy oltópontokon lehetett volna a tömeges oltást lebonyolítani. Így a más betegségekben szenvedők közül minden bizonnyal sokan haltak meg, mert senki nem foglalkozott velük.
Lecsengett a járvány, megszűntek a korlátozások. Most már nincs teendője kormánynak?
Hogyne lenne. Most sem lenne késő kötelezővé tenni a három oltást, hiszen az az egy biztos, hogy az oltás az egyetlen igazán hatékony védekezés.
