A fővárosi önkormányzat korántsem ellenzi a gellérthegyi sikló megépítését, csak éppen nem a kormányhivatal által engedélyezett tervek szerint – hangsúlyozta lapunknak Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, aki nehezményezi, hogy a kormányhivatal úgy adta ki „fű alatt” az építési engedélyt a magánberuházónak, hogy előtte sem a fővárosi, sem az érintett I. kerületi önkormányzatot nem kérdezték meg.
Ráadásul a hatóságot az a kormányzat felügyeli, amely korábban határozatot hozott arról, hogy a siklót közberuházásként építsék meg és az üzemeltetésből származó hasznot a Gellérthegy park karbantartására költsék. Ehhez képest úgy kerültek ki az engedélyek a magánberuházóhoz a kormányhivataloktól, mint „nyuszi a kalapból” – fogalmazott a Demokratikus Koalíció politikusa.
A főváros célja nem egy újabb nagy turistaattrakció telepítése egy világörökségi helyszínre, hanem a turistabuszok kiszorítása onnan. Erre azonban az engedélyt kapott tervek nem alkalmasak.
A felső fogadó állomás méretei túlzóak, a fakivágás mértéke pedig elfogadhatatlan. A siklót csak módosított tervek alapján, sokkal kisebb környezetrombolással, a látképre jobban ügyelve és főként közberuházásként lehet megépíteni – erősítette meg Gy. Németh.
A Gellérthegy belsejében összetett, külső beavatkozásra rendkívül érzékeny vízrendszer található. Jól mutatja ezt, hogy a hatvanas-hetvenes években a Gellérthegytől 100-150 kilométerre folyó bauxitbányászat is mérhetően befolyásolta a hegy belsejében lévő karsztvizek áramlását és vízszintjét – magyarázza Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. vezérigazgatója, aki hidrogeológus szakvéleményre támaszkodva állítja, hogy a hatóság által elfogadott siklótervek súlyos kockázatokat hordoznak a főváros számára. A sikló nyomvonala és különösen a Rác fürdő mellé tervezett alsó állomás túlságosan közel lenne a hegyben található termálkutakhoz és forrásokhoz, amelyek áramlási viszonyainak megváltoztatása, a kitermelhető vízmennyiség csökkenése súlyosan veszélyeztetheti a három történelmi fürdő – a Gellért, a Rác és a Rudas – gyógyvízellátását. Másrészt az építkezés és az üzemeltetés során nem zárható ki a felszín alatti vizek esetleges szennyeződése sem.
A környezeti hatásvizsgálatban azt sem mutatta be a beruházó, hogy a tervezett sikló pontosan hol és milyen mélységben keresztezi a Gellért tárót. Márpedig ebben a hegyben lévő közműalagútban vannak a Gellért és a Rudas Gyógyfürdőket ellátó termálkutak és itt fut a Főtáv vezetéke is,
amely Buda néhány részének, illetve a belvárosnak a távhőellátást biztosítja. A vezeték sérülése esetén ezek a területek ellátás nélkül maradnának. A hatályos előírások szerint legalább 10 méter védőterületet kell hagyni az alagút felső szintje és a létesítmény talapzata között, illetve a szennyeződések kizárására 2 méter vastag vízzáró burkolattal kell ellátni az új létesítményt. Utóbbiakat azonban a BGYH szakemberei hiába keresték a tervekben, de az előírt védőtávolság sincs meg. A fenti kockázatokkal egyáltalán nem foglalkoztak az engedély kiadásánál. Holott világörökségi területen megvalósuló beruházásról van szó, amely visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, ezek pedig felbecsülhetetlen károkat okozhatnak Budapestnek – állítja Szűts Ildikó.
Mint arról korábban beszámoltunk a Fővárosi Közgyűlés februári ülésén úgy döntött, hogy eláll a Gellért-hegyi sikló beruházástól és a földhasználati jog alapításáról szóló, 2004 óta hatályos szerződéstől. Ez a beruházás teljes leállítását jelenti. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a magánberuházóval közös projektcégben lévő 25 százalékos kisebbségi tulajdonrésszel mit kezd a főváros. A városvezetés a siklót közberuházásként az uniós helyreállítási alapból kívánja megvalósítani, méghozzá úgy, hogy lehetővé váljon a turistabuszok teljes kitiltása a hegyről. Karácsony Gergely főpolgármester a vitában azt mondta: az elfogadott tervek szerinti a projekt egy látványberuházás lenne, ami nem váltja ki a turistabuszokat, miközben jelentős környezetkárosítással járna. A beruházó Gellérthegyi Sikló Kft. válaszul bejelentette, hogy az eddigi ráfordításokból és a remélt haszon miatti veszteségek mérlegelését követően döntenek a további lehetséges jogi lépésekről.
