Már januárban tudható volt, hogy március 4-én a Holdba fog csapódni egy rakéta alkotórésze, amely január 5-én már nagyon közel járt ehhez. Péntek reggel 7 óra 25 perckor megvalósult a találkozás.
Amennyire én tudom,
ez az első nem szándékos eset, hogy egy űrszemét a Holdba csapódik
– mondta Bill Gray még januárban, aki a Föld közelében keringő mesterséges és természetes objektumokat követő szoftvereket ír hivatásos és amatőr csillagászoknak a Project Pluto vállalat vezetőjeként. Akkor még azt gondolta, a legvalószínűbben, hogy a SpaceX Falcon 9-es rakétájának második fokozatáról van szó, amely 2015-ben a Mélyűr Klímamegfigyelő műholdat szállította. Azóta módosította véleményét, eszerint a pályaadatok alapján a 2014-es kínai Chang'e 5-T1 küldetés darabja jöhet inkább szóba. Bár a kínaiak ezt természetesen tagadták – szerintük a fokozat visszatért a Föld légkörébe és elégett –, a nézetet támogatta Jonathan McDowell, a Harvard Egyetem asztrofizikusa is, aki szerint a találkozás bár érdekes, de nem nagy szám. Azt, hogy most a Chang'e 5-T1 fokozatáról van szó, néhány napja az amerikai űrparancsnokság is megerősítette a SpaceNews-nak.
Ha a mostani eset nem is köthető Kínához, űrprogramjaikat felelőtlenségük miatt rendszeresen támadták az elmúlt időkben. 2021-ben például a Hosszú Menetelés 5B rakétahajtómű 23 tonnás központi darabja hullott vissza szabadon a Földre, miközben az ilyeneket meghatározott pályán szokták az óceánba irányítani.
Az ütközés, amely a csaknem 10 ezer kilométer/órás sebességgel zajlott le, aligha okozott bármilyen kárt, mert a Hold Földről nem látható részén alig van emberi eredetű objektum. Sajnos az eseményt nem lehetett megfigyelni, és a NASA Lunar Reconnaissance Orbiterének (Hold-felderítő űreszköz) jelenlegi látókörén is kívül esett. (Ezt 2009-ben bocsátották fel és elsődleges célja víz kutatása a Hold sarkvidékeinek tájékán.) Az LRO már csak a becsapódás pontos helyét fogja tudni megkeresni, amely az 570 kilométer átmérőjű Hertzsprung Crater mellett van. Mérések szerint egy 12 méter hosszú és három méter átmérőjű rakétáról van szó. A tudósok kiszámolták, hogy a száguldó űrszemét 10-20 méter széles krátert vájhat a Hold felszínébe, több száz kilométerre szórva szét a becsapódás okozta port.
A Hold felszínét máris rengeteg kráter tarkítja, a legnagyobbak átmérője elérheti a 2500 kilométert is. A légkör nélküli vagy csak csekély légkörű égitest védtelen az égi vándorokkal – a meteorokkal, az aszteroidákkal (kisbolygók) és a kutatási célból szándékosan nekivezérelt űreszközökkel – szemben, és
időjárás, erózió hiányában a becsapódási kráterek örökre megmaradnak.
Az esemény önmagában nem túl jelentős, de az a tény, hogy nem lehetett pontosan kideríteni, mi fog a Holdba csapódni - Falcon rakétadarab, kínai vagy más űreszköz - fontos biztonsági kérdéseket vet fel az űrben sodródó szeméttel, kisebb objektumokkal kapcsolatban. Ezt azt jelzi, ezek nyomonkövetése nem megoldott, ezért veszélyeztethetik a néhány év múlva nagyobb intenzitással elkezdődő, már emberekre is számító Hold-missziókat.
A Földi űrprogramokra azonban már most is veszélyt jelentenek a bolygónk körül keringő emberei eredetű kisebb-nagyobb tárgyak. Moriba Jah, az Austini Egyetem docense szerint - aki a Privateer űrszemét megfigyelő vállalatot vezeti -, 500 ezer van belőlük, közülük csak 500 működik. 2021 novemberében az oroszok robbantottak fel egy működésképtelen műholdat, amelynek szétrepülő darabjai a Nemzetközi Űrállomást is veszélyeztették.
