Bár az ukrajnai háború háttérbe szorította a járványról szóló híreket, a kutatások tovább folynak, az egyik legvitatottabb kérdés még mindig az, honnan ered a vírus, hogyan alakult ki a SARS-CoV-2. Egyelőre nincs perdöntő bizonyíték sem a laboratóriumi eredet, sem a piaci verzió mellett. Közben az új koronavírus eredete annyira átpolitizálódott, hogy egyeseket semmilyen bizonyíték sem győzhet meg. Mások csak akkor fogadják el, ha egyértelműen megtalálják az állati gazdaszervezetet és azt az elődvírust, amelyből a SARS-CoV-2 kifejlődött.
A Science tudományos folyóirat most három új - még nem ellenőrzött - kutatási eredményt bemutató tanulmányról számol be. A három kutatás közül kettő nemzetközi erőkkel folyt, és amellett érvel, hogy a vírus valóban a vuhani tengeriállat-piacon “ugrott át” emberekre 2019 végén két alkalommal is. A harmadik - kínai kutatás - is ezt állítja, de eszerint a vírus külföldről került az országba.
A laboreredet elmélet szerint a piacon csak egy olyan szuperterjesztő jelent meg, aki a Vuhani Virológiai Intézet laboratóriumában fertőződött meg, de Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusa azt mondja, további adatok ezt az állítást kevésbé tarthatóvá fogják tenni. Ő és társai a 2019 végi a piaccal kapcsolatba hozható emberekből származó mintákban a vírusnak két enyhén különböző ágát fedezték fel, amit annak a jeleként értékelnek, hogy az “átugrás” két fázisban történt. Elemzésük arra is rámutat, hogy földrajzilag a piac a járvány epicentruma, amire az lehet a bizonyíték, hogy a SARS-CoV-2 mindkét leszármazási ága ott dolgozó vagy annak közelében élő emberekben bukkant fel.
A Kínai Tudományos Akadémia tanulmánya, mely február 25-én jelent meg, az eddigi legrészletesebb adatokon alapul, amelyek a kínai betegségmegelőző központ által a vuhani állatpiacról beszerzett mintákból származnak a 2020. január 1. és március 2. közötti napokból. A kutatást vezető George Gao és kollégái 188 állatból származó 1380 mintát vizsgáltak a piacról és környezetéből, szennyvízkutakból, állatszállító ketrecekből, tollfosztó szerkezetekből. 73-ban találtak SARS-CoV-2- vírust, de mivel mindet a környezetben találták, nem magukban az állatokban, ezért vélhető, hogy az emberekből kerültek oda, ők vitték be a vírust a piacra: a szerzők szerint ezért a piac “erősítőként” nem forrásként azonosítható. Gao és társai azt állítják, vannak külföldi bizonyítékok arra, hogy a vírus Kínán kívül hamarabb megjelent, mint Vuhanban - ez egybeesik a kínai kormány állításaival -, és valószínűleg fagyasztott élelmiszerekben került oda, ugyanakkor az ellenvéleményekkel nem foglakoznak.
Visszatérve a két nemzetközi tanulmányhoz a Science rámutat, hogy ezekben az áll, a vírusnak egy A- és egy B-változata alakult ki: a B-t december 10-én mutatták ki először, az A-t pár héttel később. Valószínűtlennek tűnik, hogy csaknem egy időben a laboratóriumból két különálló vírusfajta is kiszökhetett volna. Elméletüket részben erősíti, hogy Gaoék is megtalálták a két ágat a környezeti mintákban. Bíráló tudósok, mint Jesse Bloom, a Fred Hutchinson rákkutató központ evolúcióbiológusa arra mutatnak rá, hogy a vírus második variációja azután alakult ki, hogy az első az emberekbe került. Számítógépes szimulációjuk szerint a járványadatok alapján csak 3,6 százalék az esélye annak, hogy egyetlen vonal mutálódott egy másodikká. Worobey azonban beismeri, az eddigi adatok nem elegendők, hogy megoldják a tudósokat megosztó vitát.
