;

szobrászat;Magyar Képzőművészeti Egyetem;

- Mesterek az Epreskertben

Százötven év szobrászképzését mutatja be a Magyar Képzőművészeti Egyetem tárlata.

A magyar szobrászképzés egyik fellegvára kétségkívül a terézvárosi Epreskert, ahol megannyi híres mester – többek közt Stróbl Alajos, Ferenczy Béni, Mikus Sándor és Kő Pál – tanította a hallgatókat. Az idén 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetem új kiállításán most megismerhetjük az 1889-től induló, vagyis a 133 éves szobrászképzést és annak összes mesterét.

– Mivel idén ünnepeljük az egyetemünk 150 éves fennállását, ezért a jubileumi év alkalmából a Szobrász Tanszék külön kérte, hogy mutassuk be a magyar szobrászképzés alapítóit, mestereit és történetét is – mondta lapunknak Szabó Ádám szobrász, az egyetem docense. A szakember szerint noha az epreskerti Parthenón-fríz Teremben a kiállítótér mérete miatt nem lehet átfogó tárlatot készíteni, megpróbálták a tanszék történetét képekben élményszerűen átadni. A fotókat azonban úgy kellett „vadászni”, voltak mesterek, akikről kevés kép lelhető fel. – A keresésben nagy segítségünkre volt az egyetemi könyvtár, a Fortepan fotóarchívum, valamint volt hallgatóink és kollégáink, továbbá családjaik, akik számos személyes hangú fényképet kölcsönöztek nekünk – mondta.

A honi szobrászképzést 1889-ben alapította Stróbl Alajos Szobrászati Mesteriskola néven, melynek képzései a mester és a tanítvány személyes kapcsolatán alapulnak mind a mai napig. A jelen kiállítás is ezt a hagyományt érzékelteti a Parthenón-fríz Terem belső falain végigfutó piros idővonalakkal, melyek azt mutatják, hogy az egyes mesterek mennyi ideig tanítottak az egyetemen, míg alattuk a fekete-fehér és színes fotók szintén őket ábrázolják alkotás közben vagy a hallgatóikkal. Láthatjuk például, ahogy Stróbl Alajos epreskerti műtermében készíti a Mátyás király vagy Jókai Mór alakjait, vagy ahogy Pátzay Pál korrigálja tanítványa, Tóth Béla alkotását. A képek így különösen jól érzékeltetik hogyan hagyományozódik át a szobrászati tudás az egyik generációról a másikra, és hogyan válnak idővel a tanítványok is mesterekké. – A legszebb példa az a fotó, melyen Somogyi József nézi tanítványával, Kő Pállal a Bárányos című vizsgamunkáját, majd egy másik fotó, melyen ötven évvel később, 2019-ben látjuk a már idős Kő Pált, amint felavatja ugyanezt a munkáját az Epreskertben – mondja Szabó Ádám.

A tárlat persze nem lenne teljes szobrok nélkül: a kiállítótérben a mesterek ismert és kevésbé ismert alkotásai sorakoznak. Stróbl Alajostól például Müller Albert svájci festőművészről készített 1904-es fejszobra, Kő Páltól a Kő Virág kengyele ládája című 1978-as alkotás, Somogyi Józseftől a Sütő András íróról készült befejezetlen portréja, míg Jovánovics Györgytől egy 1968-as fej, melyet bourbon liliomok borítanak.

– A kiállítás jól mutatja, hogy a szobrászképzés egy folyamatosan alakuló, élő tradíció, amelyből egyes elemeket időnként jobban kiemelünk – mondja Szabó Ádám. A nagy múltú Parthenón-fríz Teremben kéthetente rendeznek kiállításokat, melyeken a friss diplomások és pályakezdők mellett a középgenerációs alkotók is bemutatkozhatnak. – Amint megnyílik egy tárlatunk, már szervezzük is a következőt – mondja Szabó Ádám, hozzátéve, a tanszék célja, hogy a hallgatók minél több munkát és szobrászati hozzáállást lássanak, hogy végül megleljék a saját útjukat.

Infó:

Szobrász mesterek az Epreskertben II.

Epreskert, Parthenón-fríz Terem

Budapest, VI. kerület, Kmety György utca 26-28.

Megtekinthető március 4-ig 

A főpolgármester szerint a kormány által vidékre átcsoportosított 70 millió font "megsemmisítő csapást mér" a művészeti életre.