Tovább esett szerdán is a forint, az euró árfolyama egyre feljebb és feljebb kerül. Az új történelmi rekord az euróval szemben 382,8 forint, miközben egy héttel ezelőtt még 355 forint volt az árfolyam. A forint, a zloty és a cseh korona az Ukrajna ellen indított orosz támadás előtti szintekhez képest 7-9 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. Ezzel szemben a szintén feltörekvő piaci devizák közé tartozó török líra és a dél-afrikai rand 3-3 százalékot, a dél-amerikai fizetőeszközök pedig mindössze 0,5 százalékos veszteséget könyveltek el. Ez kézzel fogható bizonyítékai annak, hogy Magyarországnak előnyösebb lenne az eurózónában.
Győrffy Dóra, közgazdász, egyetemi tanár Válasz Online-on szerdán publikált véleménycikkében annak adott hangot, hogy Magyarország érdeke az euró bevezetése. A forint megtartása, vagyis az önálló magyar monetáris politika mérlege ugyanis rendkívül szerény, válságok idején a forint nem véd, hanem azonnal zuhanni kezd, így komoly sérülékenység forrása - írta a közgazdász. Az euró bevezetését még sehol nem bánták meg. A politikai üzenete pedig a mag-Európához való csatlakozás, ami még soha nem volt annyira fontos, mint a jelen helyzetben. Önmagában már ez is döntő érv a mielőbbi csatlakozás mellett – fejtegette Győrffy Dóra.
Az euró bevezetésének kötött szabályai és feltételei vannak, amelyeket nem teljesít a magyar gazdaság, de ami még rosszabb, az Orbán-kormány nem is ebben az irányba halad. Nincs Magyarországnak eurócsatlakozási menetrendje, így kitűzött céldátuma sem. Mindeközben Horvátország és Bulgária, már elindította az euró bevezetésé, csatlakozott az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerhez, megkezdték a nemzeti euróérmék tervezést. Horvátország jövő januárban válhat az eurózóna tagjává, az unió legfejletlenebb gazdasága egy év múlva követheti. Ezzel szemben Magyarország még egy ellenzéki győzelem esetén is leghamarabb 2027-ben vezetheti be az eurót, ha pedig az Orbán-kormány marad, akkor még később, ha egyáltalán.
Az Ukrajna elleni orosz támadás bizonytalanságot okozott a devizafronton, a feltörekvő piaci fizetőeszközök többsége a dollárhoz képest gyengült, és a frontvonalhoz minél közelebbi ország pénzéről van szó, mint a forint, a lengyel zloty és a cseh korona, annál erőteljesebb az értékvesztés - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás kedden jelezte, hogy minden eszközzel igyekszik megteremteni az árstabilitást. “Ezért arra számítunk, hogy csütörtökön a jegybank megemeli az egyhetes betét kamatát. Várhatóan 30 bázispontot meghaladó emelésre kerülhet sor" - közölte Németh Dávid.
A piaci elemzők szerint kész tény, hogy a MNB ma megemeli a jelenleg 4,6 százalékos egyhetes betéti kamatát, amely ma már a jegybank irányadó kamata. A korábbi 0,3 százalékos emelésekkel szemben 0,5-1 százalékpontos emelés is jöhet, ám nem biztos, hogy ez önmagában stabilizálni tudná a forintot. A forint és a közép-európia valuták gyengülésében a piacok a ukrán-orosz háború miatti magas kitettséget árazzák, egyelőre még nem magyarspecifikus a forintgyengülés, ám a kormány folyamatos pávatánca, amellyel mind mai napig szembe megy az EU szankciós politika fősodrával, még kockázatosabbá teheti a magyar gazdaságot és pénzügyi eszközöket.
