Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból – ezt üzente többször is Orbán Viktor a magyar kormány hivatalos Facebook-oldalán az elmúlt napokban. Azonban már a miniszterelnök is tapasztalhatja, hogy a közép-európia uniós gazdaságokat utolérte az orosz-ukrán háború. Ennek egyik jele, hogy főként a lengyel és magyar befektetési eszközeiktől szabadultak a befektetők. Egy hajszállal kisebb eséssel úszta meg a cseh gazdaság az első eladási hullámot, ami annak tudható be, hogy a Csehország nem határos Ukrajnával, míg a szlovák gazdaságot védi a közös európia deviza. A forint ezzel szemben alaposan megszenvedte a háborús félelmeket és a nagy eladási hullámban az euró ára a hétfői 372,3 forintos rekordszintről tovább emelkedett, kedd kora délután egészen 379,76 forintig, ezt követően viszont mind a három valuta visszapattant, a forint egészen 375,2 forintig „erősödött”.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kész a forint védelmében minden lehetséges eszközzel beavatkozni – közölte a jegybank Reuterssel és az MTI-vel is. A jegybank szerint a pénzpiaci folyamatokat az egész régióban külső hatások, így a rendkívüli háborús konfliktus következményei alakítják. A koronavírus-járványt követő helyreállási időszak adatai bizonyították, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek - tették hozzá. Az MNB egyértelmű célja, hogy a geopolitikai körülmények miatt megemelkedett kockázatok ne veszélyeztessék hazánk ár- és pénzügyi stabilitását. A pénzpiaci mozgások fundamentálisan nem indokoltak, de növelik a fölfelé mutató inflációs kockázatokat - írta a MNB a közleményében.
Az elmúlt napokban az ukrán háborús helyzet és a globális piacokon jelenlévő kockázatkerülés komoly nyomás alá helyzet a régiót, ez az egyértelmű oka a forint erőteljes gyengülésének – mondta Trippon Marian, a CIB Bank vezető elemzője. Az árfolyamzuhanás mögött most egyáltalán nincsenek „magyarspecifikus” okok, ezt bizonyítja, hogy kéz a kézben gyengül a forint a złotyval.
Trippon Mariann szerint két eszközhöz nyúlhat a jegybank a forint védelmében: a devizatartalék mozgósításával forintot vásárol piacon és/vagy kamatot emel. A közvetlen nyílt intervenciónak a tapasztalatok szerint ebben a helyzetben nincs sok értelme, az nem fordítaná meg a folyamatokat, ellenben égetné a devizatartalékot – tette hozzá az elemző. Szerencsésnek tartja, hogy a jegybank tavaly újra bevezette az egyhetes betéti kamatot, amely mára már irányadó jegybanki kamattá vált. Ezt az eszközt épp pénzpiaci turbulenciák csillapításra hozták vissza a rendszerbe tavaly, pedig akkor még szó sem volt ilyen geopolitikai feszültségekről - tette hozzá. Az egyhetes betétek minden csütörtökön megújulnak, így legkésőbb csütörtökön egy erőteljes kamatemelés jöhet. Ma már a kamat 30-50 bázispontos emelése nem látszik elégségesnek, az elemző szerint 0,75-1 százalékponttal kellene előrukkolnia a jegybanknak csütörtökön, a jelenleg 4,6 százalékos szinten felül.
Nemcsak a forintot, a magyar tőzsdét is ütötték a befektetők, s nagy mennyiségben adták el a magyar részvényeket. A nap legnagyobb vesztese az orosz és ukrán bankkal is bíró OTP, bankpapír járt 10000 forint alatt is, ami 22 százalékos mínusz. Az OTP a háború kitörése előtt - alig egy hete - még 18 ezer forint felett forgott. Öt százalékot vesztett értékéből a Mol, az olajipari céget azonban nem annyira az háború, mint a kormány által bevezetett nagykereskedelmi ársapka sújtja. Jelentősebben, hat százalék felett értékelődött le még a Richter – a gyógyszergyárnak szintén vannak termelőkapacitásai Oroszországban és az egyik fontos értékesítési piaca.
