Három visegrádi állam, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, valamint Bulgária, Szlovénia, illetve a három balti állam, Észtország, Lettország, Litvánia, tehát eddig összesen nyolc EU-tagország követeli, hogy Ukrajna „azonnali uniós csatlakozási perspektívát” kapjon.
Ez tehát nem feltétlenül azonnali felvételt jelent az Európai Unióba, hanem inkább tagjelölti státuszt. A teljes jogú tagság, amin azt a nyugat-balkáni államok példája is mutatja, hosszú évekig is eltart. De ha az Unió tagjelölti perspektívát adna Kijevnek, az diplomáciai szempontból nagy segítség lenne az Oroszország ellen harcoló államnak.
Mint látható, a listáról hiányzik Magyarország neve, ami szintén egyfajta gesztus lehet az Orbán-kormány részéről az Ukrajna elleni agresszió agytrösztjének, Vlagyimir Putyinnak. Ez néhány óra alatt már a második ilyen burkolt üzenet a Kremlnek azután, hogy a magyar kormány közölte, nem enged á az ország területén „halált okozó fegyvert” Ukrajna felé.
Hogy mindezek után Vlagyímir Putyin elnézi-e a magyar kormánynak: csatlakozott a kemény uniós szankciókat, ez kérdés, az azonban egyre egyértelműbb: az ukrán helyzet miatt egyre hűvösebbé válhat a két eddigi szövetséges, Budapest és Varsó viszonya. Már csak azért is, mert Lengyelország nemhogy átenged a területén támadó fegyvereket, hanem Varsó logisztikai szempontból koordinálja is ezek szétosztását ukrán területen. Bár a kormánypárti lengyel politikusok egyelőre nem kommentálták azt, hogy a magyar kormány teljesen eltér a V4-ek irányvonalától, Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke felháborodottan írta a Twitteren:
Orbán Viktor: Nem engedünk át fegyverszállítmányokat a magyar-ukrán határon„Orbán és Szijjártó úr többet érdemelne a Putyintól kapott medáloknál. A Gazprom igazgatóságában kapott szék megfelelő ellentételezés lenne hűségükért”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ma aláírta a hivatalos tagsági kérelmet az Európai Unióhoz. Pártját pedig ideglenesen felvették az Európai Parlament liberális frakciójába, az ALDE-ba.
