- Nem közeledett a béke Ukrajnában, hosszú orosz hadoszlop tart Kijev felé

Nem hozott eredményt, de talán nem volt értelmetlen az orosz és az ukrán küldöttség első találkozója. Az ukrán fél fegyvernyugvást követelt és azt, hogy az orosz csapatok hagyják el az országot. Az orosz álláspontot onnan lehet tudni, amit Vlagyimir Putyin elnök Emmanuel Macron francia államfőnek mondott hétfői telefonbeszélgetésükön: Ukrajnának el kell ismernie a Krím elvesztését és ki kell mondania, hogy semleges, azaz, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz. Ezen kívül Oroszország rendezés előfeltételének nevezte Ukrajna „demilitarizálását” és „nácítlanítását” is. A két küldöttség hétfőn délután azzal állt fel az asztal mellől, hogy néhány nap múlva folytatják a párbeszédet, amelyhez Roman Abramovics, a Chelsea FC tulajdonosa, Kreml-közeli oligarcha is felajánlotta jószolgálatát.

Macron a polgári célpontok elleni támadások beszüntetésére is kérte Putyint, aki megígérte, hogy figyelembe veszi a kívánságot. Hétfőn azonban rakétatámadás érte Harkiv egyik lakónegyedét, amelyben életét vesztette legkevesebb tizenegy polgári személy, így nem világos, hogy az orosz egységek kaptak-e parancsot a civilek megkímélésére. A város lakóinak többsége mellesleg orosz anyanyelvű. Putyin egyebek mellett arra hivatkozva indított háborút, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben oroszul beszélő polgárainak jogait.

Volodimir Zelenszkij eközben aláírta Ukrajna csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és arra kérte a tagállamokat, hogy különleges eljárás keretében vegyék fel hazáját, amely szerinte kiérdemelte ezt a jogot.

Ursula von der Leyen, az Eruópai Bizottság elnöke azt nyilatkozta az Euronewsnak, hogy „Ukrajna közénk való és azt szeretnénk, hogy az Európai Unió tagja legyen”, ugyanakkor nem szabott menetrendet vagy határidőt.

Az amerikaiak nem látják Belarusz beavatkozás jelét

A Pentagon egy név nélkül nyilatkozó vezetője szerint egyelőre nem látni jelét az orosz stratégiai csapásmérő erők fokozott harckészültségének. Az Egyesült Államok különben is nyugodtan reagált Putyin parancsára, amellyel „különleges szolgálati rendet” vezetett be a hadászati ütőerőnél. A Fehér Ház szóvivője szerint jelenleg nincs rá ok, hogy megemeljék az amerikai nukleáris erők harckészültségi szintjét. Másrészt az is igaz, hogy ezek az erők minden atomhatalom esetében állandóan készen állnak a bevetésre.

New Yorkban ukrán kérésre összeült az ENSZ Közgyűlésének különleges ülése, amelyen a háború az egyetlen téma. A Biztonsági Tanácsban Oroszország vétójával megpróbálta megakadályozni a vitát, de arra a világszervezet alapokmányának egy ritkán használatos passzusa miatt mégis sor kerítettek. Az ENSZ Világélelmezési Szervezete, a WFO pedig 570 millió dolláros programot szervez az ukrán menekültek élelemmel való ellátására.

Az amerikai hírszerzés hétfőn estig nem látta nyomát annak, hogy Belarusz katonai egységek bekapcsolódtak volna az Ukrajna elleni orosz háborúba. Erről ellentmondó hírek jelentek meg, egyes források szerint küszöbön áll a belarusz ejtőernyősök és harckocsik támadása, másrészt Alekszandr Lukasenko elnök állítólag megígérte Volodimir Zelenszkijnek, hogy nem lépik át a határt.

A legnagyobb orosz fenyegetést változatlanul az a mintegy öt kilométer hosszú, páncélosokból, rakétás és gépesített lövész egységekből álló konvoj jelenti, amely már csak 25-30 kilométerre van Kijevről. Tévesnek bizonyult az a korábbi hír, hogy az oroszok máris bekerítették volna a fővárost, Kijevet dél és nyugat felé még el lehet hagyni, amire a támadók fel is szólították a polgári személyeket. Az eddigi összetűzésekben alighanem csak az orosz harcfelderítők és esetleg az ukrán vezetőkre vadászó kommandók vettek részt, a fő erők még nem indultak meg. Némileg más a helyzet Harkivnál, ahol könnyű páncélosokon érkező orosz elit egységek a hétvégén áttörték a védelmet, de az ukránok hétfőre kiverték őket a város központjából. A külvárosokban több helyen kiégett orosz páncélosok és elesett katonák holttesteit lehetett látni.

Az oroszok harc nélkül bevonultak a 100 ezres Bergyanszk kikötővárosba és két irányból közelednek az Azovi-tenger partján lévő Mariupol felé, amelynek elfoglalásával szárazföldi összeköttetést létesítenének a Krím-félsziget és az orosz kézen lévő kelet-ukrajnai területek között. 

Az adatokat független források nem erősítették meg, de az biztos, hogy Harkivnál orosz katonák estek hadifogságba, közülük néhányat az ukránok meg is mutattak a közösségi médiában közzétett videókon. Számok nélkül már a moszkvai védelmi minisztérium is elismerte, hogy a harcoknak vannak orosz áldozatai. Ezek méretére azonban lehet következtetni egyes helyi hírekből. Például a krasznojarszki és novoszibirszki rohamrendőrök egy szibériai honlap szerint 41 emberüket veszítették el és az alakulat parancsnoka is elesett. Az ilyen hírektől nyilván nem függetlenül a védelmi tárca közleményben szögezte le, hogy csak a hivatásos és szerződéses állomány harcol Ukrajnában, a sorkatonák nem. Ugyanakkor úgy tudni, hogy az egyik Putyinhoz közeli oligarcha által főként volt katonákból szervezett zsoldossereg, a Wagner is legalább 400 emberrel van jelen a kelet-ukrajnai fronton. Ukrajna közben bejelentette, hogy nemzetközi légiót állít fel és felfegyverzi a külföldről érkező önkénteseket.

Az Egyesült Államok hétfőn Oroszország elhagyására szólította fel állampolgárait, csökkentette a moszkvai nagykövetségén maradt személyzetet és bezárta minszki külképviseletét.

Oroszország az EU és más államok lépésére válaszul kitiltotta légteréből 36 ország polgári repülőgépeit. Mivel ezekbe az államokba az orosz gépek se repülhetnek, nagyon megnehezült a ki- és beutazás.

Hétfőn hackertámadás érte a Kreml, az orosz védelmi, belügyi és igazságügyi tárca, a TASZSZ és több sajtóorgánum honlapját. A Novaja Gazéta, amelynek főszerkesztője, Dmitrij Muratov tavaly Nobl-békedíjat kapott, szavazást rendez olvasói között, hogy betartsa-e az orosz médiahatóság drákói utasítását, amellyel megtiltotta a „háború”, az „invázió”, a „támadás” vagy a „hadüzenet” szavak használatát az ukrajnai eseményekkel kapcsolatban. Többek között figyelmeztetést kapott az utolsó független orosz rádió, az Ekho Moszkvi is.

Hétfőn több ország is csatlakozott az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankciókhoz. A legnagyobb feltűnést Svájc keltette, ahol a hagyományos semlegesség dacára zárolták többek között Vlagyimir Putyin, Szergej Lavrov külügyminiszter vagy a kelet-ukrajnai szeparatisták függetlenségének elismerését megszavazó 351 orosz képviselő számláit – ha voltak ilyenek.

Az Egyesült Királyság kezdeményezte Oroszország kizárását az Interpolból, a német Daimler teherautó üzletága pedig megszakította kapcsolatait a Kamazzal, amely páncélozott harcjárműveket is gyárt az orosz hadsereg részére.

Már hatezer embert vettek őrizetbe az orosz városokban a háború elleni tiltakozás miatt. Szentpéterváron vasárnap több ezer embert állítottak elő és hétfőn sokakat már bíróság elé is állítottak. A többséget 40-80 ezer forintnak megfelelő pénzbüntetésre ítélték, de voltak, akiknek elrendelték a letartóztatását. Az interneten közben már több mint egymillióan írták alá a Lev Ponomarjov által kezdeményezett békepárti deklarációt. A rendőrség hétfőn őrizetbe vette a 80 esztendős jogvédőt.