;

digitalizálás;felújítás;A szarvasvadász;

<p>Michael Cimino filmjében Robert De Niro élete egyik legjobb alakítását nyújtja</p>

- Visszatérni Vietnámba

Digitálisan felújítva került újra a mozikba Michael Cimino 1978-as háborús filmje, A szarvasvadász.

Vannak filmek, amelyek megnézésük után szinte beleégnek a tudatalattiba. Ilyen Michael Cimino 1978-as A szarvasvadász című háborús drámája, melynek brutális képsorai kendőzetlenül mutatják be a vietnámi háború kegyetlenségeit és poszttraumás hatását. Az alkotás most digitálisan restaurálva került a mozikba eredeti nyelven, magyar felirattal.

A történet egy pennsylvaniai acélvárosból indul, ahol a három, ortodox keresztény közösségben élő jó barát, Mike (Robert De Niro), Nick (Christopher Walken) és Steven (John Savage) gyári munkásként dolgozik együtt, hamarosan pedig bevonul a vietnámi háborúba. Előtte azonban még megünneplik Steve és menyasszonya esküvőjét, majd a lagzi másnapján elmennek a hegyekbe egy baráti szarvasvadászatra. Az (aránylag) idilli hangulatú film ezt követően azonban hangulatot vált: a három társat a vietnámi harctéren látjuk viszont, ahol fogságba kerülve az ellenség arra kényszeríti őket, játsszanak orosz rulettet.

Ezzel a jelenettel pedig elérkezünk az egyetemes filmtörténet egyik legsokkolóbb és legfeszültebb képsorához, melyben az asztal két felén ülve Nick és Mike felváltva tartja halántékához a pisztolyt, majd húzza meg a ravaszt, abban reménykedve, hogy nem érkezik abból golyó. A szarvasvadász nem hiába sokkolta le közönségét, és keltett felháborodást sokak körében keleten és nyugaton egyaránt. Az 1979-es berlini fesztiválon a szovjet delegáció kisétált a vetítésről így fejezve ki tiltakozását a vietnámiak ábrázolása ellen – velük tartott a kubai, kelet-német, bolgár, lengyel és csehszlovák küldöttség is. Az Oscar-díjátadón pedig a vietnámi veteránok tiltakoztak a film jelölése ellen, mivel hazugnak és rasszistának vélték azt.

A szarvasvadász ennek ellenére öt kategóriában nyerte el az aranyszobrot, köztük a legjobb film és legjobb rendező díját, majd beírta magát a legfontosabb, háborúról szóló alkotások közé. A film ugyanis kifejezetten realista: a 182 perce alatt bőven jut idő arra, hogy megismerjük és megkedveljük a szereplőket, majd átéljük, milyen érzés egy másik kontinensen hadifogságba esni, majd továbbélni a traumákkal.

A film a nyomasztó hangulata ellenére a mindennapok szépségére is felhívja a figyelmet. Ez főleg Stanley Myers kellemes filmzenéjének köszönhető, és az operatőr, Zsigmond Vilmos festői szépségű képeinek, melyek az acélvárost, az orosz-amerikai közösség ortodox templomát és a közeli fenyvest elképesztő érzékenységgel mutatják be. Emellett az érdem a három említett színészé, valamint Meryl Streepé, aki a fiatal Lindaként hol Nickkel, hol Mike-kal kacérkodik. Mind a négyen érzékenyen mutatnak be egy-egy emberi sorsot, és azt, hogy a háború miként okozhat olyan sebeket, melyeket alig vagy sosem lehet befoltozni.

Ráadás kisfilm

A szarvasvadász vetítéseinek kísérőfilmje Hermán Árpád Sajnálom című animációs etűdje, melyben szintén fontos motívumként – pontosabban szereplőként – tűnik fel egy szarvas. A négy perces, fesztiváldíjas alkotás bemutatása a forgalmazó Pannonia Entertainment és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésének köszönhető.

Infó:

A szarvasvadász

Rendező: Michael Cimino

Bemutatja a Pannonia Entertainment