Hiába a 12 éves rekordinfláció a jegybank csak kényelmesen, a korábbi tempóban emelgeti az alapkamatot. A MNB Monetáris Tanácsa (MT) kedden fél százalékponttal 2,9 százalékáról 3,4 százalékra emelte az alapkamatot, a döntésnek ugyanakkor sok gyakorlati jelentősége nincsen, hisz ma már nem az ez, hanem az egyhetes betéti kamat az irányadó. Az irányadó egyhetes kamat jelenleg 4,3 százalék, ha csütörtökön ezt is megemeli az MNB fél százalékponttal, még akkor is csak 4,8 százalék lesz, amely elhanyagolható 7,9 százalékos januári infláció mellett.
Pedig még nincs vége: Virág Barnabás a jegybank alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy februárra már nyolc százalék feletti inflációt várnak, sőt a 12 havi áremelkedési ütem megközelítheti akár a 8,5 százalékot is. A MT szerint ugyan gyorsul az infláció, nőnek az inflációs várakozások, romlik a geopolitikai környezet, a világ nagy jegybankjai is hamarost kamatemelésekbe kezdenek, mégsem szükséges a kamatemelés gyorsítása, azért mert már a fél százalékos kamatemelés is gyors ütemnek számít. Az MT szerint a kiszámíthatóság a fontosabb - fogalmazott kérdésünkre Virág Barnabás. Arra kell számítani, hogy az MNB hosszabb időszakon keresztül emeli a kamatait – tette hozzá az alelnök -, aki arra sem vállalkozott, hogy megjósolja mikor is hol érhetnek végett a kamatemelések.
A MNB álláspontja szerint a kamatemelések mindaddig folytatódnak, míg az inflációs várakozások nem stabilizálódnak a jegybank inflációs célja közelében – vagyis 3-4 százalékon. Mint látható ettől ma rendkívül messze vagyunk, februárban az áremelkedés üteme az inflációs cél duplája lesz. Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén arról beszélt, hogy örülni fog, ha az év végére az infláció üteme visszatér a hat százalék alá, ezzel a kijelentéssel egyre több elemző ért egyet.
A várakozásoknak megfelelő döntést hozott az MNB a fél százalékos kamatemeléssel – mondta Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője arra számít. hogy csütörtökön az egyhetes betéti tenderen az MNB irányadó kamata a jelenlegi 4,3 százalékról 4,6 százalékra emelkedik. A forint a kamatemelést megelőzően már kissé erősödött, azonban a hazai deviza árfolyamát jelenleg nem a jegybank, hanem az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja – jegyzete meg az elemző. Az inflációs kockázatok számottevő erősödése miatt Suppan Gergely arra számít, hogy az év közepére 5,5 százalékig emelkedhet az alapkamat, felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami már májusban elérheti az 5,5 százalékot. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második negyedévétől számítunk - tette hozzá. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője gyorselemzésében azt írta, hogy a a kamatemelések ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, ugyanis ekkor jelenik meg jegybank új Inflációs jelentése.
