Pécs ellenzéki városvezetése a 2019-es választási győzelem után átvilágította az önkormányzat korábbi gazdálkodását, és a munkát végző jogászok sikkasztás gyanújával 2020 januárjában feljelentést tettek, amikor arra találtak bizonyítékokat, hogy a város tulajdonában lévő Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-nek (PVH) dolgozó ügyvédnő – szerintük – jogtalanul vett le 158 millió forintot a letéti számlájáról. Az ügyben a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott vizsgálatot, ám 2022 januárjában bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozást. A döntés ellen a város panaszt nyújtott be, de a nyomozás felügyeletét gyakorló Kaposvári Járási Ügyészség a panaszt elutasította.
A pécsi átvilágítást végző jogász csapat vezetője, Bodnár Imre, ügyvéd állítja, hogy a rendőrséggel megosztott bizonyítékok alapján a sikkasztás gyanúja egyértelműen megállapítható. Az ügyvéd a vizsgálatot szakszerűtlennek és érthetetlenül passzívnak minősítette, mivel fontos tanúkat még csak meg sem idéztek az ügyben.
Az átvilágítók verziója szerint amikor 2019 októberében Pécs fideszes vezetését leváltotta az ellenzék, az új városirányítók azzal szembesültek, hogy a PVH ügyvédjének letéti számláján nincs pénz, holott azon ott kellett volna legyen a cég 158 millió forintja. 2019 december 6-án felszólították az ügyvédnőt, hogy mutassa be a számla egyenlegét. Az ügyvédnő időt kért, és december 9-én mutatott be igazolást arról, hogy a számlán megvan a pénz. Ám másnap újra eltűnt a pénz java a számláról, majd újra megjelent a számlán, majd ismételten eltűnt. Az ügyvédnő mindezt azzal magyarázta, hogy a PVH-nak az elmúlt négy évben 3800 óra kifizetetlen munkát végzett, és most levette a számláról a neki járó több mint 100 millió forintos munkadíjat. Emellett levett még 33 milliót, mondván: a cég felmondta vele a határozott időre kötött munkaszerződést, s emiatt neki kötbér jár.
Az ügyben kirendelt revizor viszont kimutatta, hogy az ügyvédnő már korábban levette a számláról a PVH pénzét, holott arra nem volt engedélye az őt alkalmazó cégtől. A revizor megállapította, hogy a letéti számla bankkártyájával az ügyvédnő rendszeresen vásárolt hiper- és szupermarketekben, s fizetett a kártyával benzinkúton, virágboltban, étteremben, kávézóban, fodrásznál, taxiban, szoláriumban, és számos alkalommal többmillió forint készpénzt is felvett. Az átvilágítók szerint ez sikkasztás, hisz az ügyvéd a letéti számlán őrzött pénzt nem használhatja, kivéve, ha arra engedélyt kap a pénz gazdájától, ám ennek – szerintük - sehol sincs nyoma. Amikor kiderült, hogy nincs pénz a számlán, akkor az ügyvédnő ismerősei egynapos kölcsönként pénzt utaltak a számlára, így az ügyvédnő igazolni tudta, hogy megvan a keresett mértékű fedezet. Ám ez virtuális fedezet volt, hisz a pénzt vissza kellett utalnia a feladóknak, vagyis, amikor így igazolta a pénz meglétét, akkor becsapta alkalmazóját. Azt pedig, hogy az ügyvédnő négyéves kifizetetlen munkadíjára utólag levont több mint 100 milliót, Bodnár életszerűtlennek tartja. A megelőző négy évben miért nem volt nyoma annak, hogy az ügyvédnőnek a PVH tartozik, kérdezi Bodnár. Főleg, hogy szerződése alapján az ügyvédnőnek havonta kellett elszámolnia a céggel a végzett munkáról. A PVH akkori vezetője ugyan leigazolta a 3800 óra munkát, ám a cég iratai között és számítógépes könyvelésében nyoma sincs az elvégzett munka igazolásának.
Bodnár szerint az sem igaz, hogy az ügyvédnőnek a PVH új vezetése felmondta a szerződését, így a kötbér levonása is jogtalan. Az ügyvédnő a letéti számla okán indult vita hatására maga mondta fel a megbízását, ahogy azt egy párhuzamosan folyó polgári perben nyilatkozta is.
Kerestük az átvilágítók által feljelentett ügyvédnőt, ám ő azt mondta, hogy még nem született jogerős végzés az ügyben, ezért nem kíván a kérdéseinkre válaszolni. Kerestük a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányságot is kérdéseinkkel, onnan meg azt válaszolták: lezárták a vizsgálatot, és ezért nem nyilatkoznak. A főkapitányság hozzátette, hogy ők „mindenkor a jogszabályoknak megfelelően, pártbefolyástól mentesen” hozzák meg döntéseiket.
Hogy a pártbefolyás kifejezést a rendőrség miért vette bele a válaszába, mikor a kérdéseinkben a pártokról és a politikusokról szó sem esett, arról csak sejtéseink vannak. Talán azért, mert amikor nem volt fedezet az ügyvédnő letéti számláján, akkor az egynapos kölcsön nagyobb részét két ember utalta át: egyikük, a Fidesz legbefolyásosabb baranyai politikusának, Bánki Eriknek a féltestvére volt,
ő és cége 85 milliót küldött, a másik, aki provizórikusan 40 milliót utalt, egy pécsi autószalon-tulajdonos, s neki köztudottan jó a kapcsolata a kormánypártokkal, a színükben korábban városi képviselő is volt. Az átvilágítók szerint az ügyvédnő Bánki Eriknek is dolgozik, s a politikus tőle bérel képviselői irodát Pécsen. Az átvilágítók úgy vélik, hogy a nyomozóhatóság azért nem folytatta le következetesen az eljárást, mert fideszes érdekkörök büntetőfelelősségét kellett volna vizsgálniuk.
Az ügyészséget is megkérdeztük, hogy miért nem látják indokoltnak a nyomozást. Írásban azt válaszolták, hogy az ügyvédnő szerintük 2019 decemberéig engedéllyel nyúlt a letéti számlán lévő pénzhez. Hogy azt követően jogosan vette-e le a pénzt a számláról, azt az ügyészség szerint nem lehetett megállapítani. Az pedig, hogy az ügyvédnő 3800 órás munkadíj követelése jogos, nem látták cáfolhatónak. Ugyanakkor azt elismerték: a PVH-nál történt iktatás azt támasztja alá, hogy nem volt jogos az ügyvédnő követelése. Azt pedig, hogy kötbért jogosan emelte-e le a számláról az ügyvédnő, azért nem vizsgálta a nyomozóhatóság, mert az szerintük polgári jogvita keretében tisztázható.
Úgy tűnik, a nyomozóhatóság nem kívánt dönteni arról, hogy melyik adminisztráció hiteles és melyik hamis, ami meglehetősen furcsa, hisz mégiscsak 158 millió forint közpénzről van szó. A pécsi önkormányzat viszont nem nyugszik bele a döntésbe, és pótmagánvádas eljárást indít a város. Az ügyvédnőt sikkasztással, a PVH volt vezetőit hűtlen kezeléssel vádolják majd. Az erről szóló beadványt és az ezzel párhuzamosan megfogalmazott kártérítés igényt a következő napokban nyújtják be a bíróságon.
