- „Ennyire felülről vezérelt korrupciós rendszer sehol máshol nincs az Európai Unióban”

Miképpen hatott a járvány a korrupció alakulására?

A pandémia mindenhol új korrupciós kockázatokat teremtett a szükségessé vált egészségügyi beszerzések miatt. Nálunk azonban nemcsak ezek beszerzése és túlárazása miatt romlott a helyzet, hanem azért is kerültünk újabb mélypontra a korrupciós világranglistának tekinthető Korrupció Érzékelési Indexben, mert a kormány ürügyként használta fel a járványhelyzetet arra, hogy további jelentős közpénzeket folyósítson a haveri körök számára.

Mire gondol?

Például a turisztikai szektor támogatására. A két hónapja készült, Szoba kiváltsággal című tanulmányunkban kifejtettük: 2020-ban a Kisfaludy Program keretében odaítélt 16 ezer állami támogatás 70 százalékát mindössze 100 kedvezményezett, többnyire a kormányhoz közelálló szereplő kapta, vagyis a többi 15 900 vállalkozás minimális pénzhez jutott. Mondani sem kell, hogy a csúcstartó itt is a nemzet első számú oligarchája, Mészáros Lőrinc az általa tulajdonolt Hunguest Hotels-láncon keresztül. A programban ráadásul tetten érhető az összeférhetetlenség is, hiszen előfordult, hogy olyanok dolgoztak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, akik a pénzek haszonélvezői voltak.

Vizsgálták az egészségügyi eszközök beszerzését is. Mire jutottak?

A lélegeztetőgépeknél, vakcináknál, teszteknél többször is sokszoros túlárazás mutatható ki, ahogyan azt a néhány hete közzétett Fekete Könyv II. című, az elmúlt négy év korrupcióját átfogóan, ötven konkrét példán keresztül bemutató kötetünkben is feltártuk. A nem elégséges dokumentációval rendelkező Sinopharm vakcinák például kétszer annyiba kerültek a magyar adófizetőknek, mint a Pfizer terméke. Ráadásul nemegyszer teljesen feleslegesen, köztes cégeket is beiktattak a folyamatba, sejthetően a közpénzek kiszivattyúzásának céljából. Ilyen volt például a magyar kormány lélegeztetőgép-biznisze egy kétes hírű maláj üzletemberrel. A kormány 178 milliárd forint értékben vásárolt meg tőle mintegy 6000 darab kínai berendezést, ám a pénzek végül két másik cég számláján landoltak. Hogy kiderítsük, ez miként volt lehetséges, közérdekű adatpert indítottunk, de ítélet még nem született az ügyben. 

Költségvetési oldalon mindezt megalapozza, hogy az Európai Unió a járványra való tekintettel lazított a költségvetési fegyelmen.

Valóban, az Unió ideiglenesen felfüggesztette a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalékos célját. Magyarországon 2020-ban 8, 2021-ben pedig előzetes adatok szerint 7,5- 7,7 százalékos hiányt produkált a gazdaság. Ez a nagyságrend önmagában is nyugtalanító, és előrevetíti a megszorítást a választások utánra, akárki kormányoz majd. A fő gond mégsem a mértékkel, hanem a költségvetési kiadások szerkezetével van. A pénz a kormányhoz közelálló üzleti körök támogatása mellett a választás előtti szavazatvásárlásra ment el.

A Transparency International legfrissebb Korrupció Érzékelési Indexében az Unióban csak Bulgáriát előzzük meg, Románia van közvetlenül előttünk. Ezekben az országokban is hasonlóak a trendek, mint nálunk?

Részben igen, de vannak jelentős különbségek is. Romániában és Bulgáriában az úgynevezett utcai vagy kis korrupció sokkal elterjedtebb, mint nálunk, de az állam által vezérelt fehérgalléros korrupciónak az elmúlt években mindkét balkáni országban megpróbáltak ellentartani, hol több, hol kevesebb sikerrel. Magyarországon ennek inkább a fordítottját látjuk. Az állam által elnézett vagy éppen tevékenyen előmozdított hatalmi visszaélések csúcsra járnak. Ennyire felülről vezérelt központosított korrupciós rendszer sehol máshol nincs az Unióban. Csökkenőben van viszont az olyan kis korrupció, mint a rendőrök lefizetése vagy a hálapénz.

A korrupció közismerten rombolja a versenyképességet. Milyen mértékben mutatható ez ki Magyarországon?

Az orbáni hibrid-rezsim arra példa, hogy átmenetileg korrupt viszonyok között, sőt egyre romló korrupciós fertőzöttség mellett is lehet növekedést elérni. Ugyanakkor még jobban nőhettünk volna, ha nem szővi át a politikai és a gazdasági rendszert a korrupció, tehát nagy az elmaradt haszon. Továbbá a magyar gazdaság ugyan növekedett, de a környező országok gazdasága is, sokan közülük még meredekebben. Az egy főre jutó GDP-t tekintve Magyarország – a 2021-es, legfrisseb IMF-adatokat figyelembe véve – az európai közösség alsóházában ragadt, és csak Romániát, Bulgáriát, valamint Horvátországot előzi meg. A lengyelekkel nagyjából egy szinten vagyunk, Szlovákia, Csehország és a balti országok pedig már elléptek tőlünk, Szlovéniáról nem is beszélve. A hatalmas uniós forrásokkal megvalósult növekedés ellenére a magyar gazdaság szerkezeti, hatékonysági gondjai megoldatlanok, a termelékenység és a versenyképesség szintje alacsony.

A versenyképességi romlás mennyire számszerűsíthető?

A davosi találkozókat szervező Világgazdasági Fórum évtizedek óta készít átfogó versenyképességi jelentéseket, de a Covid-időszakban ezzel, gondolom átmenetileg, felhagyott. A legutolsó lista szerint Magyarország a 47. a versenyképességi rangsorban. Hosszabb időszakot vizsgálva azt látjuk, hogy húsz éve lejtmenetben vagyunk. Egyes területeken a romlás 2010 után felgyorsult - ilyen az oktatás és az egészségügy, amihez társul a kellő mértékű innováció hiánya, és mindenekelőtt az az intézményi rombolás, ami aláásta a jogállamiságot, egyenlőtlen feltételeket teremtett a gazdaságban és a társadalomban. Érdekes, hogy most már az MNB versenyképességi jelentései is meglepően kritikusak, a korrupciót ugyan nem, de a többi hiányosságot elismerik.

Úgy tűnik, hogy a járványban a gazdasági stabilitás is megbillent.

A magas költségvetési hiány és az elszabadult infláció veszélyes elegy. A kormány a járványt megelőző 6-7 esztendőben az államháztartási hiány mértékét tiszteletben tartotta. Ez az eredmény a járvány során, hónapok alatt vált semmissé, az államadósság tavaly 25 éves csúcson volt. A makrogazdasági helyzet sokkal törékenyebb, mint amilyen korábban volt.

Ez a beruházásokra is igaz?

Nem. A beruházási ráta továbbra is magas, a GDP-hez képest a befektetések volumene 2016 óta az egyik legmagasabb az unióban. A magyarázat egyik része az olcsó pénz hatása. 2016 óta magasabb az infláció, mint a jegybanki alapkamat, ami pörgeti a hitelpiacot. Másrészt a rendszerszintű túlárazások miatt a beruházási költségek magasabbak az indokoltnál, és ez – papíron legalábbis – olajozza a beruházásokat és a növekedést is, még ha ezek nem produktív beruházások is. Továbbá: óriási pénzek áramlanak ki közpénzekből, s ezek egy részét később újra befektetik. A multinacionális cégek jelentős része is lojális a rendszerhez, mert amíg pénzt tudnak termelni, addig kevéssé izgatja őket a korrupció és a jogállami normák megsértése.

És tudnak?

A többség igen. Az adatok egyáltalán nem támasztják alá azt a feltételezést, hogy a külföldi cégek, a „multik” – a kormány időnkénti tőkeellenes retorikája okán – a rendszer kárvallottjai lennének. Ez a kör a mostani kormánytól háromszor annyi pénzt kap, mint a baloldali kormányok alatt, adókedvezmények és munkahelyteremtési támogatások formájában. Ez azért is abszurd, mert a covid-válság egy rövid időszakától eltekintve, jó ideje munkaerő-hiány van Magyarországon. 

Hol vannak ennek az ingatag rendszernek a határai?

A makrogazdasági stabilitást legfőképpen az ingathatja meg, ha tartósan visszatartják az uniós pénzeket. A 2500 milliárd forintos helyreállítási alap egyelőre nem érkezik meg, s ez egy igen jelentős tétel, önmagában a GDP majdnem 5 százaléka. Az Unió pár hónapja bekeményített és kérdés, hogy jönnek-e majd a „normál” költségvetési pénzek? Ha a jogállami mechanizmust elindítják, és előbb-utóbb szerintem el fogják, az további milliárdok sorsát pecsételheti meg középtávon.

A Völner-Schadl botrány sem jelent fordulópontot?

Jelenthet, meglátjuk. Hosszú évtizedek óta ilyen magas rangú köztisztviselő ellen nem emelt vádat az ügyészség. Az ügy, mint cseppben a tenger mutatja, hogy hosszú évek, sőt akár évtizedek óta miként működik ez az ország: kapcsolatokon keresztül, kenőpénzzel, "okosba", a formális szabályokat és csatornákat megkerülve. Ez az ügy egy hagyományos korrupciós történet. Mint ilyen, sokkal jobban érthető a társadalom számára, mint mondjuk a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének a túlárazása vagy a bonyolult vagyontranszferek. A nagyságrend is olyan, amelyet az emberek érzékelnek, 80 millió forintról van szó, nem száz vagy ezermilliárdról. Az is újdonság, hogy az ügyészség ezúttal lépett.

Megváltozott valami Polt Péter legfőbb ügyész háza táján?

2017-ig az ügyészség tétlen maradt minden kormányközeli ügyet illetően. Azóta azért voltak vádemelések, sőt Mengyi Roland már le is ülte a rá kiszabott pár évet, Simonka Györgyöt és Boldog Istvánt meg egyenesen bűnszervezetben elkövetett korrupcióval vádolják. De azért mindeddig inkább csak kis-közepes halak akadtak horogra. Az Unió részéről már egy ideje nagy nyomás nehezedik Magyarországra a fehérgalléros, magasrangú elkövetők büntetlensége miatt. A Völner elleni vádemelésben ez is benne lehet, de persze nem kizárt az sem, hogy NER-en belüli konfliktus áll a háttérben.

Mennyit változna a helyzet, ha Magyarország belépne az Európai Ügyészségbe?

A jelenlegi rendszerben ennek semmi esélye nincs, de kormányváltás esetén valószínűleg ez már rövidtávon megoldódna. Ugyanakkor önmagában egyetlen intézmény sem tudja felszámolni a korrupciót, társadalmi ellenállásra is szükség van. Vagyis, akkor lesz kisebb a korrupció, ha lesz rá társadalmi akarat.