üzemanyag;üzemanyagár;energia-üzemanyag-gázolaj-csökkenés;gázolajár;árstop;

- Tárgyalóasztalhoz ül a csőd szélére került kis töltőállomások üzemeltetőivel a szaktárca

A hazai töltőállomások a nagy részüket ellátó Moltól péntek óta már átlag 480 forintért vásárolhatják a benzint, a gázolajat pedig átlag 493 forintért méri a nagykereskedő. 

Hétfőn a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezésére és az érdekképviselet részvételével, a független üzemanyagkutasok képviselőinek bevonásával, egyeztető tárgyalást tartanak az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) - erősítette meg lapunk információit Perlusz László VOSZ-főtitkár. Mint emlékezetes, a november óta érvényes 480 forintos üzemanyagár-korlát bevezetése miatt a közel ezer gyengébb anyagi helyzetű, „márkátlan” hazai kút mostanra a csőd szélére került. A kormány ugyanis a normál benzinnek és gázolajnak kizárólag a kiskereskedelmi árát maximálta, már a döntés pillanatában is átlag 26-32 forintot lecsípve a kutasok mintegy 40 forintos árréséből.

Ezzel a még tovább emelkedő olaj-, vagyis beszerzési, illetve nagykereskedelmi ár okozta minden további veszteséget szintén csak a kutasokra hárították. Korábbi értesülésünk szerint a hazai töltőállomások a nagy részüket ellátó Moltól tegnap óta már átlag 480 forintért vásárolhatják a benzint, a gázolajat pedig átlag 493 forintért méri a nagykereskedő. Vagyis ma már minden liter üzemanyag értékesítése növeli a kutak veszteségét.

A Mol folyamatosan egyeztetA Mol stratégiai vállalat, amely kötelessége Magyarország üzemanyagellátásának biztosítása - közölte számos, kapcsolódó kérdésünkre az olajtársaságnál. Ezért, ha az ITM arra felkéri a céget, átmenetileg vállalják egy adott töltőállomás üzemeltetését. Az a cél, hogy az egész országban mindenhol elérhető legyen a megszokott helyen az üzemanyag. A Mol folyamatosan egyeztet a minisztériummal a részletekről - szögezték le. Mindazonáltal más forrásaink szerint az átadás-átvétel feltételei teljességgel kidolgozatlanok.

Az állomások működési költségének és nyereségének fedezésére szolgáló, mostantól mínuszba fordult árrés az elmúlt három hónap során, az emelkedő nyersolajár hullámzása mentén is egyre szűkült. Míg a nagyobb hálózatok egyelőre bírják tartalékokkal, a kisebb, jellemzően családi tulajdonú, de saját térségük ellátásában kulcsszerepet játszó egységek közül néhány már be is zárt, illetve bejelentette leállási szándékát. Egyre-másra jelennek meg fotók a kereskedők által kihelyezett, különböző feliratokról is, amelyek vagy a vásárolható mennyiség (vitatott) korlátozásáról tájékoztatják a vevőket, vagy egyenesen arra kérik ügyfeleiket, fáradjanak át egy másik töltőállomáshoz.

A VOSZ-t szintén a kisebb kutakat üzemeltető, a kialakult helyzet kormányzati orvoslását kérő tagjai kérték fel közvetítésre - tudatta megkeresésünkre Perlusz László. Ezt a szervezet, úgyis, mint érdekképviselet, „értelemszerűen” felkarolta. (Amiként arról beszámoltunk, a mintegy száz „független” üzemeltető által a múlt héten aláírt, módosítási javaslatokat is felvető levélre az ITM nem válaszolt. Bár a csak a "márkás" hazai hálózatokat tagjai között tudó Magyar Ásványolaj Szövetség - MÁSZ - kezdeményezései során szintén igyekszik figyelembe venni a függetlenek érdekeit is, a kabinet velük szintén csak akadozva egyeztet.) A VOSZ javasolja a minimális nyereséget biztosító kiskereskedelmi árrés fixálását, a nagykereskedelmi ár szabályozását, célzott állami támogatásokat és kedvezményeket, illetve május 15-e után az ármaximálás biztos eltörlését. E felvetéseket egymással kombinálhatónak tartja, illetve nyitottak más javaslatok megtárgyalására is - tette hozzá. Annak kapcsán, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Népszava vonatkozó kérdésére a szerdai kormányinfón elvetett minden, a 480 forintos ár növekedését eredményező ötletet, a főtitkár leszögezte: javaslataik nem feltétlen járnának áremeléssel. Legfőbb követelésük, hogy a kormány ne csak a kiskereskedőkre hárítsa az emelkedő olajárak okozta költségeket, hanem - ilyen esetben - a veszteséget „porlassza el” a különböző résztvevők, így a nagy- és kiskereskedők, illetve az állam között.

Körvonalazódó tiltakozás és érdekképviselet

A független kutasok a kormánydöntés elleni tiltakozás jegyében békés, méltóságteljes demonstrációra készülnek - közölte megkeresésünkre Egri Gábor, a közel két tucat, kezelőszemélyzet nélküli töltőállomást üzemeltető Envikút Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Az esemény még szervezés alatt áll, de a rendőrségtől már kaptak előzetes engedélyt - tette hozzá. (Mindazonáltal a tervet lapunk kútüzemeltetői forrásai nem erősítették meg, illetve némelyek egyet nem értékesüket érzékeltették.) Egri Gábor szerint a független kutasok saját érdekképviselet megalapítását is tervezik.

Perlusz László - a korábbi szakértői megjegyzésekhez hasonlóan - figyelmeztetett: bár a kormány szerint a Mol ideiglenesen átvenné a leálló kutakat, ez a gyakorlatban majdnem hogy kivitelezhetetlen. A helyzet megoldása ugyanakkor annál is sürgetőbb, mert miközben most az intézkedések nyomán családi kisvállalkozások megtakarításai válnak semmivé és egy fajta piaci koncentráció is körvonalazódik, addig a jelek szerint ez nem egyezik sem a törvényhozó, sem mások szándékaival. Mindazonáltal itt még nem tartanak": a cél, hogy a benzinkutak működjenek és a vállalkozások átvészeljék az átmeneti intézkedések okozta nehézségeket – szögezte le Perlusz László.

Már eddig több tízmilliárd az ágazati veszteség

Forrásaink becslései szerint a „független”, vagy "fehér" töltőállomások az elmúlt bő három hónap során már csaknem tízmilliárd forintot veszítettek. Tőzsdei elemzők a Mol veszteségét 10 és 20 milliárd közé teszik. Tehát az üzemanyag-kiskereskedelmi ágazat összességében már több tízmilliárdot veszített az intézkedésen. Igaz, a másik oldalról ugyanennyi pénz maradt az autósok zsebében.

A döntés a jelzálog alapú hitelek mellett a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. A márciusi lízingdíjak már alacsonyabbak lesznek, mint a korábbiak, és abból a januári túlfizetést is jóváírják.