Sok egyházügyi szakember csak inkognitóban merte segíteni az ellenzéki egyházügyi program kidolgozását - derül ki Lukácsi Katalin, Márki-Zay Péter egyházügyi kabinetfőnöke 444-nek adott interjújából. A politikus elmondta, Magyarországon nem pusztán arról van szó, hogy bizonyos szakemberek félnek átpolitizálni a karrierjüket, sokan félnek még csak javaslatot is tenni. Mindazonáltal megemlített néhány személyt, akik névvel is vállalták, hogy segítenek: Beer Miklós nyugalmazott katolikus püspök, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség lelkészi vezetője, Radvánszki Péter zsidó rabbi, Platthy Iván volt államtitkár és a civilekkel történő egyeztetési szakaszban Schweitzer Gábor jogtudós. Lukácsi Katalin szerint a kormánypropagandával és a sztereotípiákkal ellentétben a pártok is nyitottak a kérdésben, s az ellenzéki szövetség egyházpárti. Véleménye szerint inkább a kormányzat egyházellenes, amely kihasználja és korrumpálni igyekszik az egyházakat.
A lap munkatársa kérdésében felelevenítette a DK korábbi, egyházellenes terveit (például a vatikáni szerződés felmondása és a hitéleti támogatások megszüntetése), amely mentén érdeklődött, mennyire volt nehéz megtalálni a közös nevezőt. Lukácsi Katalin szerint, bár nézet, illetve hangsúlykülönbségek voltak, ezek nem lényegiek, az elkészült minimumprogramban egyetértettek, a DK-t képviselő Arató Gergelyt pedig együttműködőnek találta, így közölte, szerinte nem megalapozott, hogy a DK egyházellenes. Hozzátette, az egyházak érdekét is szolgálja, hogy az egyházügyi finanszírozások átláthatók legyenek.
Mint mondta, az ellenzék javaslata, hogy a költségvetésben rögzített szerződés rendelkezzen a támogatásokról, akár költségvetési ciklusokon átívelő megállapodás szerint. Márki-Zay Péter kérésének megfelelően a cél az, hogy amennyire lehet, tegyék függetlenné az egyházakat a politikai hatalomtól, megteremtve ehhez az anyagi feltételeket. Emlékeztetett, hogy régen az egyházak önálló gazdasági szereplők voltak, amit azonban elvett tőlük a kommunista pártállami rendszer, így kerültek állami függésbe. Azt is közölte, hogy bár Márki-Zay Péter katolikus és konzervatív, elfogadná a melegházasságot a világi törvényhozásban.
Lukácsi Katalin az interjúban arról is beszélt, hogy az ellenzék újra bírói hatáskörbe utalná az egyházak regisztrációját. Emellett kárpótolnák azokat a közösségeket - például Iványi Gábor egyházát - amelyek méltatlanul estek el a bevett egyházi státusztól. Ugyanakkor a 2011 előtti gyakorlatot is felülbírálnák a "semmit róluk nélkülük" elv alapján.
Ami az iskolák támogatásait illeti, egyenlő mértékben szeretnék finanszírozni az egyházi és az állami oktatást, azonban leszögezte, hogy nem az egyházi intézmények támogatását szeretnék csökkenteni, hanem az államiakét növelni.
A politikus mindazonáltal azt is közölte, nem szeretnének radikálisak lenni. Arra a felvetésre, hogy 2015-ben 137 olyan település volt Magyarországon, ahol kizárólag egyházi iskola működött, rögzítette, az államosításnak "még csak az árnya se" lebeghet. A fenntartókkal párbeszédre törekednek. A hittanórák tekintetében változtatást nem terveznek.
Végezetül Lukácsi Katalin leszögezte, hogy a fontos döntéseket nem az érintettek nélkül akarják meghozni, az egyházakat partnerként kezelik. Abban bízik, hogy ha a politika hiszterizáltsága csökken majd, úgy a kényesebb kérdésekben is könnyebb lesz szót érteni.
