Komoly a tét, hisz 2010-ben a magyar gazdaságban alapvető változások indultak el kormányváltás után – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közelgő választásokra utalva Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó konferenciáján. A mai már nem az a gazdaság, ami 2010 előtt volt, a választás tétje, hogy az új gazdaságban maradunk vagy visszamegyünk a régibe - mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor leszögezte, hogy semmilyen engedményt nem akar tenni a „szocialisztikus, kommunisztikus” gazdaságpolitikának. Ha ez a a kormány marad, akkor a magántulajdont fogja támogatni – ígérte, olyan érzést keltve, mintha az ellenzék egészen mást akarna, amire viszont semmilyen jel nem utal. Biztos ami biztos, Orbán Viktor némi adócsökkentést is hozzávágott az eddigi ígéreteihez,
szja-csökkentésre – majd egyszer – a gyermektelen egyedülállók számíthatnak.
A miniszterelnök szerint jól megy a magyar gazdaság, hiszen „mindenkinek van munkája, a kassza csörög”. A jó irány ellenére a magyar gazdaságra öt csapda leselkedik, amit viszont el kell kerülni annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország elérje az átlagos uniós fejlettséget. A miniszterelnök szerint az első csapda, hogy a hazai cégekben még mindig magas a külföldiek tulajdoni aránya, ezt követően a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) alacsony exportteljestményét említette. A harmadik gazdaság csapda, hogy az országból több profit megy ki, mint az uniós támogatások összege, a negyedik kihívásként a gazdaság dualitása, az ötödik pedig a vidék lemaradását említette.
Orbán Viktor szerint ma magyar gazdaság, a cégek többsége magyar tulajdonban van, ez különösen igaz az energetikára, bankszektorra és a médiára, amelyekben nagyot javult a helyezett 2010 óta. Azt nem említette, de ezekben szektorokat gyakorlatilag Mészáros Lőrinc illetve más NER-milliárdosok vásárolták fel, és ez jelenti számára a javulást. De vannak más szektorok ahol még nem elég magas a magyar tulajdon a miniszterelnök szerint: ilyen a biztosítási szektor, a távközlés és az építőipar- sorolta. Ezeken a területeken a kormány vásárlásokat indított – utalt például két biztosító (Union, Aegon) kormányzati megvételére. Az élelmiszer-kereskedelemben viszont csehül állunk – itt csak 40 százalék a nemzeti arány – mondta. Szerinte ennek ellenére szükség van külföldi tőkére, nem lehet külföldellenes politikát folytatni – de ezzel együtt a magyar tulajdon arányát kell növelni.
K9vezetik az árstopot
Az infláció nem néz ki jól – mondta a miniszterelnök igaz ezt a környező országokéra értette – mivel a a „magyar (inflációs helyzet) még úgy ahogy” elmegy. Az Európai Bizottság múlt heti előrejelzése szerint idén a magyar infláció 5,3 százalék lesz. Szurkolok, hogy ez összejöjjön – tette hozzá, bár azt is elárulta, arra számít, hogy az év végéig csak hat százalék alá csökken az áremelkedés üteme, amely januárban 7,9 százalék volt. A miniszterelnök szerint az infláció jelentős részét az energiaárak elszállása okozza, amihez hozzájárul az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája, de növeli a gázárakat az orosz-ukrán konfliktus is. A magas infláció miatt volt kénytelen a kormány árstopot bevezetni néhány terméknél, bár ez személy szerint nekem is rosszul esett – fogalmazott. Nem ment el a józan eszünk – nem akarjuk visszaállítani az árhivatalt – mondta. A központi árszabályozás nagyobb árakat hozz hosszú távon, ezért a kormány elvből ellenzi az árstopot – de válság idején konkrét kihívásokra kellett reagálni. Nem esett jól, de meg kellett tenni, és a lehető leggyorsabban ki kell jönni az árstopból – mondta a miniszterelnök első ízben azóta, hogy komolyabb tiltakozást váltott ki a benzinkút tulajdonosok körében a benzinárak maximálása. Amint lehet, szeretnék kivezetni az árstopot a rendszerből - fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök úgy vélte, több exportképest hazai kis és közepes vállalkozásra (kkv) lenne szükség, ehhez szerinte Balkánon és Kínában kell terjeszkednie a magyar cégeknek. Másik gond a külföldi cégek magas profitkivitele - szerinte erre is ez az megoldás, ha a magyar cégek külföldön terjeszkednek. A dualitás csapdája, hogy külföldi tulajdonban lévő multicégek termelékenysége még mindig nagyobb, mint a magyar kkv-ké, szerinte erre megoldást adhat a digitalizáció és automatizáció - amihez kormányzati támogatást ígért.
A magyar gazdaság ötödik csapdája a vidék lemaradása - mondta a miniszterelnök. Budapest ma uniós fejlettség 150 százalékán áll, Észak-Alföld régió viszont mindössze 47 százalékon – hívta fel a figyelmet. Szerinte az elmúlt években „iszonyatos pénzeket” fektetett a kormány Budapestbe, s bár ezeknek a pénzeknek szerinte Felcsúton is lett volna helyük, fontos volt Budapest fejlesztése, mert egy nagy nemzeti fővárosra van szükség, ez lenne Budapest. Ez már megvan, ezért 2021-27 az uniós költségvetési peridusban 4700 milliárdot fordítanak vidékfejlesztésre, ami háromszorosa az eddig elköltött pénznek. Ennek fedezete uniós források és hazai források lennének – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint az év végéig megérkeznek az eddig elmaradt uniós péntek Brüsszelből, a miniszterelnök olvasata szerint ugyanis a magyar kormány nem vesztett az Európai Bíróságon jogállamisági perben – igaz nem is nyert. A bíróság – kockáztatta meg – azt mondta ki, hogy továbbra sem lehet politikai kritériumokhoz kötni az uniós pénzek folyósítását, ezért számít ő arra, hogy Magyarország az év végéig megkapja a gazdasági helyreállítási alapból neki járó támogatást is.
Matolcsy György hiányzott
Az elmúlt évekkel ellentétben, nem szerepelt az előadók sorában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Matolcsy, - akit tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök még a jobbkezének is titulált - , ma már jegybankelnökként egyre többször fogalmaz meg burkolt vagy kevésbé burkolt kritikát a kormány gazdaságpolitikájával, illetve a Pénzügyminisztériummal szemben. Matolcsy szerint elégtelenek azok az erőfeszítések, amit a kormány (nem) tesz a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében. Szintén bírálta a kormányt a költségvetési túlköltekezés, a magas államháztartási hiányt miatt a költségvetési kiadások gyorsabb csökkentést szorgalmazta. Megkérdeztük, mind, az MKIK-t, mind az MNB, hogy a jegybankelnök idén miért nem szerepelt az előadók sorában – választ egyik helyről sem kaptunk.
